Kisemmizte és becsapta Ukrajnát Zelenszkij + videó

2019. március 31-én Zelenszkij az elnökválasztás első fordulójában több mint 30 százalékos szavazati arányt ért el, Porosenko 16 százalékkal a második helyen végzett. A második forduló kezdetéig Zelenszkij nem volt hajlandó a nyilvános vitára, egészen 2019. április 19-ig, amikor is több tízezer ember gyűlt össze Kijev olimpiai stadionjában az elnökjelölti vitára.

Békét és a korrupció felszámolását ígérte Zelenszkij

Zelenszkij kampányának középpontjában Ukrajna tartós békéjének megteremtése állt, ami a donbaszi konfliktus befejezését és Ukrajna NATO-ba való belépését jelentette. 

Zelenszkij az ukránok azt ígérte, hogy ő lehet az a vezető, aki ki tudja szorítani a korrupciót az ukrán politikai rendszerből. Végül 2019-ben fölényes győzelmet aratott és Ukrajna elnöke lett.

Nem sokkal azután, hogy letette az elnöki esküt, előre hozott választásokat írt ki Ukrajnában, amelyen pártja, A nép szolgája abszolút többséget szerzett. 

A háború kezdete óta folyamatosak az ukrán elnök követelései

2022. február 24-én Vlagyimir Putyin bejelentette a különleges katonai művelet megkezdését. Miközben a világ vezetői egyre szigorúbb szankciókat jelentettek be Oroszország ellen, Zelenszkij külföldi támogatásokat követelt.

Zelenszkij a háború kitörése óta folyamatosan követelésekkel állt elő, sürgette a fegyverszállításokat és a pénzügyi támogatásokat. Ebben pedig a Biden-kormányzat partner volt: dollármilliárdos támogatásokat adott az ukránoknak és az európai uniós vezetők is Ukrajna mellé álltak. 

Az ukrán elnök úgy lett egyfajta nemzeti hős, hogy ő maga nem is volt katona, dacára annak, hogy négy behívót is kapott. Bár alkalmasnak minősítették a katonaságra, soha nem szolgált hazája fegyveres erőinél. Ennek ellenére a háború kezdete óta egyfajta hős szerepben tetszelgett, mindennapossá váltak a felszólalásai a különböző országok parlamentjeiben, filmgálákon, a világgazdasági fórumon, az EU vagy a NATO vezetőinek ülésén, a müncheni biztonsági konferencián és címlapokon is szerepelt. 2022 decemberében a Time magazin az év emberének választotta. Mindeközben Zelenszkij bebetonozta a hatalmát. Többször világossá tette: amíg tart a háború, Ukrajnában nem lesznek választások, dacára annak, hogy hivatali ideje az ukrán alkotmány előírásai szerint már 2024 májusában lejárt. 

Von der Leyen uniós tagságot ígért Ukrajnának

2022 tavaszán és nyarán Kijevbe látogattak a nyugati vezetők, köztük az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, aki  több alkalommal is járt a városban. Az egyik látogatása során Von der Leyen személyesen adta át azokat a dokumentumokat, amelyek hivatalossá tették Ukrajna Európai Unióba való csatlakozási szándékát, majd 2022. június 23-án Ukrajna megkapta az EU-tagságra jelölt országok státusát. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azóta erőlteti Ukrajna uniós csatlakozását, és ebbe az Európai Néppárt, valamint a háborúpárti országok is bekapcsolódtak. A korrupciótól hangos, drog- és fegyverkereskedelméről, valamint prostitúciós „iparáról” hírhedtté vált Ukrajna Brüsszel szerint teljesítette az uniós normákat. Zelenszkij pedig szó szerint mindent megtesz azért, hogy életben tartsa a bizottság elnökének figyelmét, és láthatóan azért is, hogy céljait elérje, mondhatni bármi áron. Ha kell drámai, ha kell, behízelgő – színészként igény szerint váltogatja arcát, a háborúpárti vezetők pedig láthatóan vevők erre. 

Korrupciós botrányok sora robbant ki elnöksége alatt

Bár Zelenszkij kampányának egyik alappillére a korrupció elleni harc volt, elnöksége alatt több botrány is napvilágot látott. A legnagyobb visszhangot a Pandora Papers botrány keltette, amely feltárta, hogy Zelenszkij és közvetlen környezete offshore céghálózatot használt jelentős pénzmozgások lebonyolítására még elnökké válása előtt. A dokumentumok szerint Zelenszkij és társai Cipruson, Belize-ben és a Brit Virgin-szigeteken működtettek cégeket, amelyek révén külföldi bevételeiket optimalizálták.
 

Ukrajnában a háborúra hivatkozva egyre átláthatatlanabbá vált az állami működés. 

A titkosított szerződések, az elcsalt közbeszerzések és a kétes beszerzések mára a mindennapok részévé váltak. Így ismerte meg a világ az aranyvécé kapcsán elhíresült, több millió dolláros sikkasztási és kenőpénz ügyben érintett Timur Mindics nevét is, aki az ukrán elnök üzlettársa volt és Zelenszkij bizalmát élvezte. A korrupciós ügyek Zelenszkijig érnek, aki a jól bevált módszereit alkalmazza: egy olyan főügyészt nevezett ki, aki régi bizalmasa, és sakkban tartja a korrupcióellenes ügyészséget is.

Zelenszkij megfenyegette Magyarországot és Orbán Viktort

A magyar miniszterelnök többször hangsúlyozta: nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Ez, valamint a Barátság kőolajvezeték körül kialakult helyzet váltotta ki azokat a fenyegetéseket, amelyek egyikét Zelenszkij közvetlenül a magyar miniszterelnöknek címzett, azok után, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyértelművé tette: amíg Kijev nem állítja vissza a zavartalan kőolajszállítást, addig Magyarország rendre megvétózza az újabb brüsszeli támogatási tervet, a 90 milliárd eurós uniós hitelt Ukrajnának. Zelenszkij valódi személyisége akkor nyilvánul meg igazán, amikor nem kapja meg, amit akar: ilyenkor követelőző és fenyegető, aminek az is oka, hogy Zelenszkijnek elemi érdeke a háború és ezzel együtt a pénzügyi és katonai támogatások fenntartása. Számára a béke, amelyről aktuális érdekei szerint beszél, a teljes bukást jelentené. Az illegitim elnök nemcsak hatalmát veszítené el: vélhetően el is kellene menekülnie országából. Abból az Ukrajnából, amelyet kisemmizett és becsapott.
 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)