Douglas Murray az Axiómán: Európai identitás, keresztény értékek és iszlamizmus

A nyugati világban zajló folyamatok sok szempontból a középkori Európára hasonlítanak.

Magyar Nemzet
2020. 08. 14. 9:34
null
Fotó: Mudra László
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Douglas Murray ismert brit konzervatív író és kommentátor volt az Axióma vendége pénteken. A 41 éves Murray az iszlám kritikusának számít, és olyan lapokba ír publicisztikákat, mint a The Wall Street Journal vagy a Standpoint. 2007-ben alapította meg a Szociális Kohézió Központját, amely később a Henry Jackson Társaságba (Henry Jackson Society) olvadt bele. Ez utóbbi egy londoni központú külpolitikai kutatóintézet. Murray jelenleg a brit The Spectator politikai és kulturális hetilap társszerkesztője.

 

– Kelet-Közép-Európának is felelőssége, hogy emlékeztesse a világot arra: milyen volt megélni a kommunista horrort – mondta Douglas Murray brit filozófus az Axióma hírportálnak adott interjúban. A The Spectator konzervatív hetilap szerkesztője ezt az Egyesült Államokban zajló és Európára is átterjedő szélsőséges baloldali mozgalmakkal kapcsolatban jegyezte meg. A hírportál kérdésére válaszolva Murray elmondta,

a nyugati világban zajló folyamatok sok szempontból a középkori Európára hasonlítanak.

– Fehér emberek nyilvánosan lánccal ostorozzák magukat, mások fekete emberek lábnyomát csókolgatják. Ez sok szempontból hasonlít arra, ami a középkorban történt – fogalmazott Murray, hozzátéve: eközben éppen a feketék hangsúlyozzák, hogy erre nincs semmi szükség. Úgy vélte, a nyugati világban az 1970-es évek után elindult baloldali mozgalmak egyfajta vallásépítő folyamatot indítottak el, a politikai aktivizmust idealizáló közösség újabb korszakát látjuk most. Murray szerint ez veszélyes jelenség, a nyugati világnak ugyanis csak részben sikerült levonnia a tanulságokat a XX. század borzalmaiból.

Pedig a kereszténység választ ad az olyan kérdésekre, hogy mi az élet értelme és célja, véli Murray, kitérve arra is: a vallás adja meg az európai kultúra alapját, arra épülve fejlődött a kontinens, érte el sikereit.

– Mint minden kultúrának, a miénknek is megvannak az erősségei és gyengeségei – állítja Murray, aki a beszélgetés során egyfajta identitásválságot is említett. Mint mondta, a nyugati civilizáció bizonytalan abban, hogyan határozza meg magát, miként különböztesse meg magát más kultúráktól. Az iszlám kritikusaként ismertté vált brit gondolkodó ezzel kapcsolatban kitért a migrációra, a nyugati és a muszlim kultúra konfliktusos kapcsolatára is.

– Aki azt mondja, hogy az iszlámmal nincs semmi baj, annak nincs elég muszlim barátja

– jegyezte meg. Murray szerint a keleti vallás fontos elágazáshoz érkezett.

– Az iszlám továbbra sem tudja elválasztani az egyházat az államtól – fogalmazott, hozzátéve, ez fontos különbség a nyugati, keresztény civilizációhoz képest, és a vallásközi konfliktus egyik fontos forrásának bizonyult.

Az Axiómán közvetített beszélgetés péntek este 19 órától volt látható élőben angolul a műsor Facebook-oldalán.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.