Kapitány István unikornisokat vizionál, de mit hoznának a konyhára?

Miként a hétfői parlamenti meghallgatáson kiderült, Kapitány István és a Tisza Párt az innovációra fordított forrásokat négy év alatt legalább másfélszeresére emelnék, és startup-barát környezetet alakítanának ki. Nem zebrákat, hanem unikornisokat szeretnénk látni – mondta az akkor még miniszterjelölt, és utalt arra is, hogy nem szeretne összeszerelő üzemeket. De mennyit hoz egy nemzetgazdaságnak az unikornis cég?

Fotó: Vémi Zoltán/Világgazdaság

Az unikornis és az összeszerelőüzem logika 

A korábban ellenzéki kritikusok gyakran rótták fel a Fidesz-KDNP kormánynak, hogy az iparfejlesztés kizárólag összeszerelő üzemeket hozott hazánkba. Értve ez alatt az Audi, a Mercedes vagy a BMW gyárait is. A szakértő kiemelte: a fentiek miatt sem állítaná ennyire szembe egymással a startup ökoszisztémát és a nagyvállalati támogatásokat. Az elhangzottak alapján a miniszterjelölt kulcsterületként a nagy gyárak gazdaságban betöltött szerepét jelölte meg, mintsem azok létjogosultságát kérdőjelezte meg. Hosszú ideje probléma, hogy Magyarországon alacsony a hazai hozzáadott érték aránya az exporton belül. Az OECD adatai alapján 2018 és 2022 között a kivitelen belüli hazai hozzáadott érték csupán átlagosan 53,2 százalékot tett ki, szemben a cseh 59,7 vagy a lengyel 69,2 százalékkal, miközben a szlovák adat 50,7 százalék volt. Vagyis az exportban jelentős szerepet betöltő gyárak révén létrejövő jövedelem csak kis részben hasznosul Magyarországon, míg működésük jelentős importigényt generál, ami az ország sérülékenységét és kitettségét is növeli a külső sokkoknak – magyarázta.

Az előző kormány a kutatás-fejlesztést is támogatta

Molnár Dániel jelezte, ezt a problémát a korábbi kormányok is igyekeztek kezelni, beszállító-fejlesztési programokkal vagy annak ösztönzése révén, hogy a nagy gyárak már ne csak a gyártást, hanem a kutatás-fejlesztést is hazánkba hozzák. A K+F tevékenység sokkal nagyobb hozzáadott értéket generál, mint például a termelés, ami a korábbi években elsősorban a foglalkoztatásra gyakorolt hatása miatt került ennyire előtérbe. A foglalkoztatás növelésében rejlő potenciál azonban mára már kifulladt, így szükséges a mennyiség helyett a minőségre helyezni a hangsúlyt. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, a jövőben nem változik ez a cél: az elmúlt időszakban elindított, ám teljes mértékben még nem kiforrott stratégia folytatódhat. Így tehát a beruházásösztönzésben a központi elem a hozott technológia szintje lesz vagy az az aspektus, hogy a helyi, jellemzően kkv-szektor, hogyan tud bekapcsolódni a működésbe – foglalta össze Molnár Dániel.

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője világossá tette: 

Magyarország már nem az összeszerelő üzemek országa, hiszen a magyar munkaerő jóval drágább már, mintsem a külföldi összeszerelő üzemeknek megérje nálunk működni.

  Annyival nőtt a keresetek színvonala, hogy már régen elköltöztek ezek az üzemek, s helyettük nagy hozzáadott értékű technológiák érkeztek, sokan hozták ide a K+F területüket. Ezért a munkaerőpiacon a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya a negyedik legmagasabb Európában – posztolta a Facebookon Kapitány István szavaira reagálva.