Továbbá közölte:
a 16 éves és idősebb honfitársaink 35 százaléka él olyan ingatlanban, amiben az elmúlt öt évben energetikai korszerűsítést végeztek. Ez az egyik legnagyobb arány az unióban, bőven az uniós átlag feletti.
Szalai Piroska időhiányban nem tudta elmondani, hogy
- a magyar gazdaság vásárlókosarára számolt infláció alacsonyabb, mint bármely euroövezeti országé,
- az energiaszegénység uniós standardok szerinti mutatója – azaz azoknak az aránya, akik nem tudják megfelelően kifűteni a lakásukat – jóval az unió átlaga alatti, egyik legnagyobb javulást produkáltuk, már felénél is kevesebb, mint 2010-ben volt.
- Magyarország már nem az összeszerelő üzemek országa, hiszen a magyar munkaerő jóval drágább már, mintsem a külföldi összeszerelő üzemeknek megérje nálunk működni.
Annyival nőtt a keresetek színvonala, hogy már régen elköltöztek ezek az üzemek, s helyettük nagy hozzáadott értékű technológiák érkeztek, sokan hozták ide a K+F területüket. Ezért a munkaerőpiacon a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya a negyedik legmagasabb Európában.
Emellett nálunk a legmagasabb a teljes munkaidős foglalkoztatás is, a túlképzettek aránya pedig az egyik legalacsonyabb – vagyis az emberek a végzettségüknek megfelelő, értékes munkát végeznek. Az összeszerelő üzemek által fémjelzett gazdaságban ilyen jó struktúrájú munkaerőpiac elképzelhetetlen.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!