A megbékélésről mondott beszédekkel emlékeztek Martin Luther Kingre

A megbékélésről és a fajgyűlölet elleni harcról mondott beszédekkel emlékeztek amerikai politikusok ifjabb Martin Luther Kingre hétfőn, a meggyilkolt polgárjogi harcos emléknapján.

Az Egyesült Államokban minden év januárjának harmadik hétfője a Martin Luther King emlékének szentelt szövetségi ünnep.

Donald Trump amerikai elnök – mielőtt útnak indult a davosi világgazdasági fórumra – előre be nem jelentett tisztelgő látogatást tett a polgárjogi harcos washingtoni emlékművénél, és Mike Pence alelnökkel együtt koszorút helyezett el az alkotás talapzatánál.

Ezt követően Twitter-bejegyzést is közzétett, összekötve a hétfői ünnepnapot a három éve történtekkel.

„Éppen három éve, 2017. január 20-án tettem le hivatali eskümet. Oly illendő, hogy ez a nap most éppen Marton Luther King emléknapja” – írta az elnök.

Emlékeztetett arra is, hogy rendkívül alacsony a munkanélküliség, kiválóak a szegénységre és a fiatalokat érintő munkanélküliségre vonatkozó adatok. Ez nagyszerű – vélekedett.

Az elnök tanácsadója, Kellyanne Conway újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Trump „sok olyan dologgal egyetért, amelyért Martin Luther King kiállt”. Conway ezek közé sorolta az egységet és az egyenlőséget.

Az Egyesült Államok több városában is istentiszteleteken emlékeztek az amerikai polgárjogi küzdelem legendás személyiségére. Az atlantai Ebenezer baptista templomban – ahol annak idején King és az édesapja is prédikált – ünnepi beszédében Howard-John Wesley tiszteletes azt fejtegette, hogy az emlékezetnek Jézust politikai radikális személyiségként kell megőriznie, és a keresztényeknek fel kell venniük a harcot a fennálló politikai és társadalmi rend igazságtalanságai ellen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ünnepségeken gyakorta elfeledkeznek Martin Luther King gazdasági és háborúellenes tevékenységéről.

A demokrata párt elnökjelöltségéért küzdő politikusok mindegyike Dél-Karolinában emlékezett Martin Luther Kingre. Ebben a déli szövetségi államban ugyanis különösen heves és véres volt a fajüldözés és megkülönböztetés miatt vívott küzdelem.

Az elnökjelölt-aspiránsok együtt, karöltve vonultak a dél-karolinai főváros, Columbia helyi kongresszusi épülete elé, ahol beszédet mondtak.

Joe Biden – a 2017-ben a virginiai Charlottesville-ben kitört zavargásokra utalva – azt hangoztatta, hogy Donald Trump „oxigént adott a rasszizmusnak”, vagyis az elnök szerinte támogatja a fajgyűlöletet.

Elizabeth Warren massachusettsi szenátor azt ígérte, hogy egy toleránsabb társadalom felépítésén fog fáradozni, Bernie Sanders vermonti szenátor pedig arra biztatta az összegyűlt embereket, hogy Martin Luther King örökségét vallva „fogjanak össze”.

Patrick Deval korábbi massachusettsi kormányzó – aki az egyetlen afroamerikai elnökjelölt-aspiráns – a beszédében úgy vélekedett, hogy Donald Trump elnöksége megakasztotta a polgárjogi mozgalom eredményeit.