A számok nem hazudnak: időben követtük az osztrák példát

Minden statisztika igazolja Orbán Viktor szavait, hogy körülbelül egyhetes lemaradásban vagyunk a „laboratóriumként” működő Ausztriától.

Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart Bécsben 2020. október 31-én. Az osztrák kormány további korlátozó intézkedéseket vezet be a koronavírusos fertõzöttek számának növekedése miatt. Fotó: Ronald Zak Forrás: MTI/AP

Magyarország számára a „laboratórium” Ausztria – erősítette meg a minap Orbán Viktor a már tavasszal megfogalmazott gondolatot. A magyar kormányfő rámutatott, hogy „a fertőzések számát tekintve Magyarország nagyjából most van ott, ahol Ausztria volt egy héttel ezelőtt, amikor ott is bevezették a kijárási tilalmat”. Kijelentését az ellenzéki médiában igyekeztek cáfolni, azt sugallva, hogy míg Sebastian Kurz német kancellár időben lépett, addig hazánk megkésve cselekedett.

Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart Bécsben 2020. október 31-én. Az osztrák kormány további korlátozó intézkedéseket vezet be a koronavírus-fertõzöttek számának növekedése miatt
Fotó: Ronald Zak/MTI/AP

A számok azonban nem ezt erősítik meg. Nézzük a tényeket!

Bécs október 31-én, szombaton jelentett be újabb szigorító intézkedéseket, amelyek azonban csak november harmadikától, keddtől léptek életbe. Sebastian Kurz „az esetek robbanásszerű növekedésével” indokolta a lépést, ekkor a kilencmilliós Ausztriában majd 105 ezer fertőzöttje és 1109 halálos áldozata volt a koronavírusnak. Valóban meredeken emelkedtek az osztrák mutatók: míg október elején néhány száz, a hónap közepén már négy számjegyű, a bejelentés napján pedig egészen pontosan 5243 új esetet regisztráltak.

Most tegyük az osztrák adatok mellé magyar számokat! Az ausztriai szigorítások bejelentésének napján, október 31-én Magyarországon valamivel több mint 75 ezer ember főnél azonosították be a fertőzést, 1750-en haltak bele a betegségbe, és azon a napon 3908 új megbetegedést észleltek (ami ráadásul nagy ugrásnak számított az előző napokhoz képest). Ausztria a 75 ezres betegszámot, valamint a háromezres napi új esetszámot nagyjából október 24-e magasságában, tehát egy héttel előtte lépte át. Most ugorjunk előre az időben! November kilencedikén, a magyar szigorítás kihirdetésének napján Magyarországon 114 ezerre rúgott az összes fertőzés és 5162-re a napi új megbetegedések száma. Kitalálják, mikor produkált ilyen számokat Ausztria? November harmadikán, hat nappal korábban!

Mind az összes fertőzés, mind az új megbetegedések számában a magyar adatok tehát nagyjából egyhetes lemaradást mutatnak az osztrákhoz képest, pontosan úgy, ahogy azt a miniszterelnök megfogalmazta.

Ausztria és Magyarország lakossága eltérő, ám ha arányosítjuk a statisztikákat, akkor sem láthatunk mást. A napi új esetszám egymillió főre vetítve október 31-én Ausztriában 582 volt, Magyarországon november 7-én (egy hétre rá!) volt a legmagasabb, 550.

Vizsgáljuk meg a szomszédunknál bevezetett óvintézkedéseket is, amelyek bizonyára ismerősnek tűnnek majd! Ausztriában ugyancsak:

éjszakai kijárási tilalmat vezettek be este 8 és reggel 6 között,

a vendéglátóhelyek csak kiszállítást vállalhatnak,

a hotelek nem fogadhatnak vendégeket,

betiltottak minden rendezvényt,

bezártak a színházak, múzeumok, uszodák, konditermek,

nyitva maradhattak viszont az üzletek,

valamint az iskolák és óvodák, csak a felső tagozatosok és a felsőfokú oktatási intézmények tértek át a digitális oktatásra

Október végi tüntetés Bécsben az intézkedések szigorítása miatt. A neheze még csak ezután jött
Fotó: Florian Wieser/MTI/EPA

Összességében az osztrák szabályok még valamivel szigorúbbak is a magyarnál, de Bécs újabb intézkedések bevezetését is kilátásba helyezte, amennyiben a helyzet nem javul jelentősen. A grafikákon úgy tűnt, hogy egy hét elteltével sikerült letörni a görbét, ám aggodalomra ad okot, hogy keddről szerdára ismét több mint 7500 új esetet regisztráltak. Szakemberek szerint az óvintézkedések hatását 10-14 nap után lehet megfigyelni, így hamarosan le lehet vonni a tanulságokat.