Augusztus 27-ére tűzhetik ki a következő parlamenti választásokat Izraelben, ha Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem tud kormányt alakítani, és az őt támogató pártokkal feloszlatja az április 9-én megválasztott új kneszetet – állapodtak meg a parlamenti frakciók vezetői hétfői médiajelentések szerint.
Szerdán jár le a határidő, ameddig Netanjahunak létre kell hoznia ötödik kormányát, de pártja, a jobboldali Likud egyelőre egyik szövetségesével sem írt alá koalíciós egyezményt.
Avigdor Liberman, a jobboldali nacionalista Izrael a Hazánk (Izrael Béténu) párt elnöke hétfőn a helyi televíziók élő adásában ismertette álláspontját, és válaszolt az újságírók kérdésére, miután a Likud előzőleg őt okolta a koalíciós egyeztetések kudarcáért.
Liberman bejelentette, hogy továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a kenszet változatlan szöveggel fogadja el a kötelező katonai szolgálatról korábban első olvasatban már megszavazott törvényt, noha ezt a feltételt a vallásos pártok egységesen elutasítják.
Sajtótájékoztatóján a volt Szovjetunióból Izraelbe vándorolt Liberman Sztálin Pravdájához hasonlította a mindig Netanjahut támogató, Izraelben díjmentesen osztogatott Iszrael Hajom című kiadványt, amely reggel éles hangú cikkben rohant ki ellene. A politikus azt hangoztatta, hogy elvi alapon tart ki véleménye mellett, mivel mindenképpen azt szeretné, hogy jobboldali, liberális kormány alakuljon, nem pedig a „halachán”, vagyis a zsidó vallási jogon alapuló.
Azt is kijelentette ugyanakkor, hogy semmilyen más kormányfőjelöltet nem támogat Netanjahun kívül, akinek kormányalakítási kudarca esetén kész megszavazni a frissen megválasztott kneszet feloszlatását, és az újabb választások kiírását. Szerinte ez még mindig sokkal kevesebbe kerülne Izraelnek, mint azok a pénzek, amiket a vallásos pártok követelnének csatlakozásuk fejében az új koalíciós kormánytól.
Az ellenzék ezzel szemben a katonai rádió szerint várhatóan az újabb választások kiírása ellen száll síkra, mert ők azt szeretnék, hogy Netanjahu kudarca esetén a Kék-fehér centrista pártot vezető Beni Gantz, vagy a Likud párt egy másik politikusa alakítson kormányt.
A Jediót Ahronót című újság online változata, a ynet szerint Netanjahu a Likud párt nevében követeket és levelet küldött Avi Gabbájhoz, a szociáldemokrata Munkapárt elnökéhez. Arra kérték, hogy pártjával szálljon be Liberman helyett a Netanjahu vezette koalícióba, s cserébe a kormányfő lemondott volna a mentelmi jogát biztosító törvényről, valamint a legfelsőbb bíróság jogainak megcsorbításáról, amellyel mentelmi jogának megvétózását akadályozhatná meg.
A ynet szerint Gabbaj és a Munkapárt – akik választási kampányukban hangsúlyozták, hogy semmiképpen sem lesznek tagjai a korrupciós vádakkal gyanúsított Netanjahu kormányának – elutasították az ajánlatot.
Egy augusztus végi újabb parlamenti választás esetén – még ha ismét Benjámin Netanjahu is alakíthatna kormányt – Netanjahunak már nem lenne ideje olyan törvények megszavaztatására, amelyek megakadályozhatják korrupciós ügyek miatti törvény elé állítását, amennyiben az október elejére halasztott meghallgatásán Aviháj Mandelblitt főügyész a vádirat benyújtása mellett dönt.
Jelenleg még mindig három módon végződhet a kormányalakítási válság: az első lehetőség szerint Liberman vagy az ultraortodox pártok meggyőzésével sikerül kompromisszumra jutni a sorkatonai szolgálatról szóló törvényről, és aláírják az utolsó pillanatban a koalíciós megállapodást. A második lehetőség, ha Netanjahunak sikerül a kneszet 61 tagjának szavazatával feloszlatnia az alig megalakult törvényhozást, és új választásokat írnak ki, míg a harmadik, kevésbé valószínű változat, hogy Netanjahu visszaadja kormányalakítási megbízatását Reuven Rivlin államelnöknek, aki új jelöltet bíz meg a kormány létrehozásával.
