Sefik Dzaferovic bosnyák, Zeljko Komsic horvát és Milorad Dodik szerb elnökök kétnapos hivatalos látogatásra érkeztek a szlovén fővárosba.
Közös sajtótájékoztatójukon Pahor kiemelte: az illegális bevándorlás hatékonyabb leküzdése érdekében meg kell erősíteni az ellenőrzést az Európai Unió (EU) külső határain. Emlékeztetett, hogy idén 70 százalékkal nőtt Szlovéniában az illegális határsértők száma.
Zeljko Komsic egyetértett azzal, hogy jobban kell őrizni a határokat, ugyanakkor hozzátette: az illegális migráció kérdését elsősorban azokban az országokban kell rendezni, ahonnan a határsértők érkeznek.
Nem lehet a továbbiakban úgy kezelni a helyeztet, hogy Szlovénia visszatoloncolja a migránsokat Horvátországba, a horvát hatóságok pedig onnét vissza Boszniába – mondta. Hozzáfűzte, hogy szabályozott megoldásra van szükség minden olyan országgal, amelyen áthaladnak a migránsok.
Az EU intézményeivel közös erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy a probléma forrásánál szülessen megoldás – hangsúlyozta Komsic.
Úgy vélte: a jelenlegi erőfeszítések csupán válaszok a helyzetre. „A problémát az Európába való belépéskor kell megoldani a nemzetközi egyezményekkel összhangban” – nyomatékosította. Milorad Dodik megjegyezte: ha az EU lezárja határait, a migránsok Boszniában ragadnak.
„Az EU próbál pénzt adományozni és politikai útmutatást adni, de nekünk nincs szükségünk pénzre a bevándorlók számára, és nincs szükségünk bevándorlókra sem” – húzta alá.
A hivatalos adatok szerint az év eleje óta Bosznia-Hercegovinába több mint 13 ezer migráns lépett be, a nyugat-balkáni országnak azonban nincsenek kellő forrásai arra, hogy megfelelő szállást és ellátást biztosítson számukra. Az utóbbi hetekben több befogadó központot is be kellett zárni, ez pedig humanitárius katasztrófához vezethet. Jelenleg közel nyolcezer migráns várakozik az országban, a hatásértések pedig mindennaposak.
A migránsok főként Szerbiából érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni, mert a nyugat-balkáni államokat nem tekintik célországnak.
