A washingtoni imareggeli jelentős politikai esemény: az idén is a világ több mint 140 országából érkeztek meghívottak az amerikai fővárosba.
Azbej Tristan kiemelte annak fontosságát, hogy a több napon keresztül tartó, ökumenikus programon különböző vagy éppen egymással ellentétes nézeteket valló, egymással küzdő politikusok és vallási személyiségek vesznek részt, de félretéve különbözőségeiket a hit emberi kapcsolatokat fejlesztő tanításaira összpontosítanak.
„Nem tagadom, a rendezvény spirituális vonatkozása is vonzott, de kormányzati delegáció tagjaként azon igyekeztem, hogy minél több szövetségest találjak a Hungary Helps programhoz, valamint újabb barátokat, támogatókat, szövetségeseket szerezzek Magyarországnak” – mondta el az MTI-nek az államtitkár.
A politikus sikeresnek nevezte tárgyalásait, amelyek során az amerikai kormányzat tagjaival is egyeztetett.
„Arról tárgyaltunk, hogy Magyarország milyen módon kapcsolódhat be a vallásszabadság védelmét szolgáló, az Egyesült Államok vezette nemzetközi törekvésekbe. Amit mi ehhez hozzáadhatunk, az a sajátos magyar hozzáállás, az, hogy mi foglalkozunk kiemelten a legüldözöttebb vallási csoporttal, a kereszténységgel” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy sokan hajlamosak szemet hunyni a keresztényüldözés felett. Mint mondta: „ennek különböző, szerintünk immorális indíttatásai vannak”.
Az államtitkár aláhúzta, hogy Magyarország azzal a sajátos gyakorlatával is hozzájárulhat az amerikai kezdeményezéshez, amelyet más kormányzatok a nemzetközi segélyezésben nem alkalmaznak.
„A mi módszerünk lényege az, hogy közvetlenül dolgozunk együtt egyházi intézményekkel, illetve úgynevezett hitelvű jószolgálati szervezetekkel” – szögezte le.
Azbej Tristan utalt arra is, hogy az amerikai partnerek bevallottan több mindent átvettek a Hungary Helps programból. A közös iraki tapasztalatokról és az újabb együttműködési lehetőségekről tárgyalt – mások mellett – a külügyminisztérium magyar származású államtitkárával, Tibor Naggyal. A tárgyalásoknak köszönhetően várhatóan magyar-amerikai együttműködés lesz az Afrikában üldözött keresztények védelmében is.
Az államtitkár leszögezte: a magyar kormány egyedül képtelen megmenteni a több mint 80 országban diszkriminált, üldözött keresztényeket, és ezt senki nem is várhatja el tőle. „Küldetésünk célja, hogy más kormányzatokat is mozgósítsunk az ügy érdekében. Ehhez pedig el kell érnünk a keresztényüldözés jelensége köré épített hallgatás falának lebontását” – fogalmazott.
Hozzáfűzte: a keresztényüldözést jó néhányan tagadják, pedig tények igazolják, hogy 250 millió embert üldöznek keresztény hite miatt.
„Ezért az imareggeli egyik mellékrendezvényén, amelyet a Save the Persecuted Christians Alliance (Védelmezd az Üldözött Keresztényeket Szövetsége) nevű amerikai szervezet rendezett, előadást tartottam a Hungary Helps programról, tapasztalatainkról” – mondta Azbej Tristan.
Kiemelte: tanúságtevőkkel és itteni véleményvezérekkel találkozva megegyeztünk abban, ahhoz, hogy a világ figyelmét erre a problémára irányítsuk, hogy tetteket provokáljunk ki, nagyon sokaknak kell kiállniuk az üldözött keresztények mellett, nagyon sokaknak kell kimondaniuk, hogy a keresztény ember méltósága nem kevésbé értékes, mint bárki másé a világban.
Arra a kérdésre, mennyire bővíti Magyarország lehetőségeit a keresztények megsegítésében csatlakozása a Vallásgyakorlás Szabadságának Nemzetközi Szövetségéhez, Azbej Tristan azt mondta: nagyon fontos üzenet volt, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez.
Ezzel ismét megerősítettük, hogy az amerikai kormányzat kiemelt partnerként tekint Magyarországra a vallásszabadság melletti küzdelemben – szögezte le. Egyúttal érdekes tendenciának nevezte, hogy a kezdeményezéshez főleg a kelet-közép-európai tagállamok csatlakoztak.
Az Európai Unió részéről várható reakciókról szólva az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország más csatornák révén is szeretné befolyásolni a közösség nemzetközi segélyezési politikáját.
Sajnos, az elmúlt időszakban, amikor felszólaltunk az Európai Unió fórumain az üldözött keresztények védelmében, akkor merev ellenállást tapasztaltunk. Vagy kicsinyítették, vagy tagadták a keresztényüldözés létezését. Nekünk az a célunk, hogy foglalkozzanak a szomszédos régiókban szenvedők millióival, hiszen ha az Európai Unió fajsúlyos nemzetközi szereplő akar lenni, akkor humanitárius téren is annak kell lennie. Ezért is szorgalmazzuk, hogy vegyék át azt a magyar gyakorlatot, amely álláspontunk szerint sok esetben az egyedüli lehetőség az európai adományok eljuttatására a sérülékeny közösségekhez – mondta Azbej Tristan.
