Évente nagyjából 12,7 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba, ám ez az adat csupán a szárazföldi forrásokat takarja – írja a BBC hírportálja.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint a szakemberek mostanáig úgy vélték, hogy a tengerekben lévő hulladék döntő része a szárazföldről származik, ám a most publikált bizonyítékok másra utalnak.
„Amikor tavaly a szigeten jártunk, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy milyen nagy mennyiségű palack halmozódott fel” – mondta Peter Ryan, a Fokvárosi Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt.
A világörökségi helyszínek közé tartozó szigeten végzett vizsgálataik során a kutatók 3515 darab hulladékot elemeztek 2009-ben és 8084-et 2018-ban. Megállapították, hogy a PET-palack a leggyakoribb hulladék a szigeten és ezeknek a száma nő a leggyorsabban: az 1980-as évek óta éves szinten 14,7 százalékkal.
A szigeten talált legrégebbi tárolóedény egy 1971-ben gyártott, nagysűrűségű polietilénből készült palack volt, amelyet 2018-ban találtak. A palackok többsége ugyanakkor két évvel azelőtt készült, hogy partra sodródott a szigeten.
„Rajtuk van a dátum, a gyártó jele, és ha az ember tisztában van a különböző gyártókkal, akkor azt is meg tudja állapítani, hogy honnan származnak a palackok” – mondta Ryan, hozzátéve, hogy a megvizsgált palackok több mint 75 százalékáról derült ki, hogy Ázsiából való.
A palackok döntően Ázsiából, elsősorban Kínából származnak, és viszonylag újak, ezért nem kerülhettek a globális óceáni áramlatokkal a szigetre, ami sugallja, hogy a területen áthaladó hajókról dobhatták őket a vízbe.
„Az első gondolatom az volt, hogy halászhajóflották állhatnak a háttérben” – mondta a kutató, megjegyezve, hogy a palackok kínai eredete miatt ez az elmélet megdőlni látszik, mivel az Atlanti-óceán déli részén a tajvani és japán halászflották dominálnak. „Úgy vélem, elég meggyőzőek a bizonyítékok arról, hogy a hulladék kereskedőhajókról származik” – fűzte hozzá Ryan.
„Az elmúlt egy évtizedben jelentősen fellendült a kereskedelmi célú hajózás, különösen Dél-Amerikából Ázsia irányába” – mondta a kutató, megjegyezve, hogy őt személy szerint kissé meglepte a hulladékok forrása, mivel korábban úgy vélte, hogy a kereskedőhajóflották jobban tartják magukat a fedélzetről való szemetelést tiltó nemzetközi megállapodásokhoz.
