Betartják a tűzszünetet Szíriában

Tartják magukat a szembenálló felek az éjfélkor életbe lépett tűzszünethez a Szíria északnyugati részén, az Idlíb tartományban létrehozott feszültségcsökkentési övezetekben – közölte helyszíni jelentésében pénteken a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Ezzel egybehangzóan a török Anadolu és a szíriai SANA hírügynökség is azt jelentette, hogy az idlíbi fegyvernyugvást egyelőre nem sértették meg.

A tűzszünetről Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök egy több mint hatórás tárgyalást követően állapodott meg csütörtökön Moszkvában. Az idlíbi rendezésről 2018-ban Szocsiban elért memorandum kiegészítő jegyzőkönyvének elnevezett, a két ország védelmi minisztere, Szergej Sojgu és Hulusi Akar által aláírt egyezség értelmében a tűzszünet nyomán a felek egy 12 kilométer széles biztonsági folyosót nyitnak a Latakia és Aleppó közötti M4-es autópálya mentén, amelyet március 15-től orosz-török közös őrjáratok felügyelnek majd.

Az úttól északra és délre 6-6 kilométerre kiterjedő folyosó konkrét paramétereit a két ország védelmi minisztériuma hét napon belül fogja meghatározni.

A kiegészítő jegyzőkönyv értelmében egyébként Idlíbben Törökország és Oroszország közösen fogja megsemmisíteni az ENSZ Biztonsági Tanácsa által terroristaként elismert szervezeteket. A felek egyetértettek abban, hogy a szíriai konfliktust csakis maguknak a szíriaiaknak, politikai eszközökkel kell rendezniük, az ENSZ BT 2254-es határozatával összhangban. Egyetértés volt közöttük a dokumentum szerint Szíria szuverenitásának és területi épségének, valamint a humanitárius helyzet javításának és a menekültek hazatelepülésének kérdésében is.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy Szíria területén a terroristák ellen a szíriai fegyveres erőknek kell harcolniuk, valamint a szíriai kormánnyal törvényes alapon együttműködő erőknek, országoknak és kontingenseknek.

Figyelmet érdemel, hogy a csütörtöki orosz-török csúcson a felek megmaradtak eredeti álláspontjuknál abban a kérdésben, hogy kit terhel a felelősség az idlíbi válságért. Putyin továbbra is a szíriai kormány ellen harcoló terroristákat, Erdoğan pedig a szíriai rezsimet hibáztatta a konfliktus kiéleződése miatt.

Idlíb a Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere ellen harcoló erők utolsó bástyája, korábban ide szállították át családostól azokat a fegyvereseket, akik a Szíria más területein elszenvedett katonai vereségek ellenére sem voltak hajlandóak tárgyalásba bocsátkozni a damaszkuszi kormánnyal. A tartományt több dzsihadista szervezet, illetve a török támogatást élvező, mérsékeltnek mondott lázadócsoportok tartják ellenőrzésük alatt. A szíriai kormányerők tavaly áprilisban indítottak offenzívát az északnyugati országrész ellen orosz támogatással, előrenyomulásuk december közepén vett új lendületet. Februárban a szíriai kormánycsapatok közvetlenül a török hadsereggel is összecsaptak, a harcok többtucatnyi török katona életét követelték, ami még inkább kiélezte az Ankara és Damaszkusz közötti amúgy is ellenséges viszonyt.