A két szomszédos állam viszonya azóta romlott meg, hogy 2019-ben Jair Bolsonaro lett Brazília államfője. A helyi sajtó szerint a diplomaták hazarendelésére mintegy két hónapnyi idő van. Brazíliában 17 venezuelai diplomata dolgozik. A fővároson kívül pedig hat városban van venezuelai konzulátusi képviselet.
Brazil kormányzati források tájékoztatása szerint a diplomaták hazahívása nem jelenti azt, hogy bezárnák a nagykövetséget. A kormány tanulmányozza annak módját, hogy miképpen valósítsák meg a konzuli feladatok ellátását a „szomszédban”. Venezuelában ugyanis mintegy tízezer brazil él, akiknek szükségük lehet konzuli jogsegélyre.
Jair Bolsonaro szombaton a tervek szerint hivatalos látogatásra Washingtonba indul. Az Egyesült Államok egyike azon több mint ötven országnak, amelyek Juan Guaidó ellenzéki vezetőt ismerik el Venezuela ideiglenes államfőjeként. Guaidó februárban tárgyalt Brüsszelben is, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy Maduro eltávolítása érdekében fokozza a caracasi kormány elleni szankciókat.
Guaidó tavaly januárban kiáltotta ki magát Venezuela ideiglenes elnökének. Azóta az Egyesült Államokkal az élen számos nyugati és térségbéli ország elismerte őt ebben a tisztségében mindaddig, amíg szabad választásokat nem tartanak a súlyos gazdasági és politikai válsággal küszködő dél-amerikai országban, amelyet becslések szerint eddig 4,5 millió venezuelai hagyott el a jobb élet reményében.
Maduro ennek ellenére megőrizhette hatalmát, nem utolsósorban a venezuelai hadsereg és kulcsfontosságú szövetségesei, köztük Kína, Oroszország, Kuba és Törökország támogatásával.
Február közepén Nicolás Maduro venezuelai elnök azzal vádolta meg a brazil államfőt, hogy fegyveres konfliktust akar kirobbantani a két ország között. Maduro azt is állította, hogy szomszédja támogatott egy terroristacsoportot, amely tavaly decemberben megtámadott egy venezuelai laktanyát.
