Brexit: teljesültek a britek legalapvetőbb célkitűzései

A szuverenitás visszaszerzése szempontjából jelentős eredményt ért el a londoni kormány.

London, 2020. december 29. A parlament londoni épülete 2020. december 29-én. Másnapra összehívták a képviselõket, hogy szavazzanak az Európai Unióból kilépõ Nagy-Britannia és az EU jövõbeli kétoldalú kapcsolatrendszerérõl kötött megállapodásról. MTI/EPA/Andy Rain Fotó: Andy Rain

Teljesültek a britek legalapvetőbb célkitűzései – értékelte a mától életbe lépő brexitmegállapodást Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Bár Nagy-Britannia uniós tagsága már tavaly január 31-én megszűnt, továbbra is tartotta magát az EU szabályaihoz. Mától azonban de facto is elszakad a közösségtől.

– Ez egy kompromisszumos egyezmény, de azt azért el lehet mondani, hogy

a britek a legfontosabb törekvéseiket meg tudták valósítani:

kiléptek az egységes piacból és a vámunióból, nem kell automatikusan alkalmazkodniuk az unió jogszabályaihoz, és egy olyan megállapodást sikerült tető alá hozni, ami nem kötötte meg London kezét. Ez a szuverenitás szempontjából volt nagyon fontos – nyilatkozta lapunknak a szakértő, aki hozzáteszi: ha London mégis olyan szabályokat hoz, amelyek megsértik a tisztességes versenyre vonatkozó elveket, az EU-nak joga van viszonzásul vámokat kivetnie. – Nagyon fontos követelése volt továbbá a briteknek az, hogy

az EU Bíróságának joghatósága ne terjedjen ki a szigetországra. Ez így is lett.

Ehelyett különböző döntési testületek, vitamechanizmusok kialakítását határozták el, ezeknek a körvonalazódása még nem történt meg – közölte Egedy Gergely.

A szakértő szerint a britek egyet sajnálnak a megállapodással kapcsolatban: miközben az áruforgalomra kimondták a vám- és kvótamentességet, ez a szolgáltatásokra nem vonatkozik, márpedig a londoni City hagyományosan a pénzügyi szolgáltatások egyik nemzetközi központja, de nem kap automatikus hozzáférést az európai piacokhoz. – Csak azok a bankok és kereskedőházak lehetnek majd jelen, amelyeket az EU engedélyez. Ugyanolyan szigorú előírások vonatkoznak rájuk, mint az európai cégekre – tette hozzá a szakértő. Hangsúlyozta azt is:

az eddigi zökkenőmentes kereskedelem is nehezebbé fog válni,

mert még az áruforgalomban is kötelező vámnyilatkozatok, eredetigazolások lesznek szükségesek. Viszont az egyezmény összességében nagy siker, mert akárhány kritikus pontja van is, az alku nélküli brit kilépéshez képest könnyebbséget jelent mind az EU, mind a szigetország számára.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen politikai tőkét kovácsolhat Boris Johnson miniszterelnök a megállapodás tető alá hozásából, Egedy Gergely azt mondta:

pillanatnyilag új lökést adhat a népszerűségének,

a koronavírus-járvány kezelésével ugyanis sokan nincsenek megelégedve Nagy-Britanniában. Való igaz: míg a miniszterelnök Konzervatív Pártja a 2019 decemberében tartott parlamenti választásokon elsöprő győzelmet aratott, most fej fej mellett áll az ellenzéki Munkáspárttal a közvélemény-kutatásokban.

– A járvány erősen megtépázta Johnson tekintélyét,

hiszen bírálói szerint későn és bizonytalanul intézkedett – mondja a szakértő, hozzátéve: a megállapodásban is vannak rejtett aknák a miniszterelnök számára, mert bár jó megállapodás született London szemszögéből, a szolgáltatási szektor elégedetlen lehet, de a halászati lobbi sem örül az alkunak. Hosszú távon ez is befolyásolhatja a közvéleményt.