Dánia, Merkel, Biden – tovább gyűrűzik a kémbotrány

A NATO- és EU-tagállam Dánia az amerikai NSA-nek segédkezett európai politikusok lehallgatásában.

2021. 05. 31. 11:12
Érzékeny istenhozzád a kancellártól
Érzékeny istenhozzád a kancellártól Fotó: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A dániai titkosszolgálatok közreműködésével hallgatta le az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Angela Merkel német kancellár, Frank-Walter Steinmeier államfő (akkori külügyminiszter) és más német, illetve svéd, norvég és francia politikusok telefonbeszélgetéseit

– derül ki skandináv, francia és német sajtóorgánumok közös oknyomozó tevékenysége alapján, amelynek az eredményeiről vasárnap adtak hírt a vezető nyugati lapok és hírügynökségek. A kémkedésről szóló hírek nem új keletűek, de az újságírók csak most kaptak hozzáférést azokhoz a jelentésekhez, amelyek a dán védelmi hírszerző szolgálat (FE) NSA-nek nyújtott támogatását részletezik. Ezek szerint az európai uniós és NATO-tagállam Dánia szorosan együttműködött az Egyesült Államokkal a Németországgal szembeni, 2012 és 2014 között történt kémkedésben – telefonhívások lehallgatásában, sms-üzenetek lehívásában –, és a koppenhágai kormány erről már legkésőbb 2015-ben tudomást szerzett.

Az amerikaiak dániai víz alatti internetkábelekről szerezték az információt, és – az adatgyűjtést megkönnyítendő – a Koppenhágától délre fekvő Amager szigetén adatközpontot létesítettek.

– Személy szerint botrányosnak tartom a dolgot – nyilatkozta a német sajtónak az ügyben Peer Steinbrück, a német szociáldemokraták egykori kancellárjelöltje, akit annak idején szintén lehallgattak. Mint mondta: az rendjén van, hogy szükség van hatékonyan együttműködő nyugati titkosszolgálatokra, de a dánok a jelek szerint a „saját útjukat járták”, amikor szövetségeseik ellen kémkedtek. – Sem Merkelnek, sem Steinmeiernek nem volt tudomása a dánok tevékenységéről – közölte a német kancellári hivatal szóvivője.

– Szoros szövetségeseink módszeres lehallgatása elfogadhatatlan

– közölte Trine Bramsen dán védelmi miniszter.

Angela Merkel a korábbi amerikai elnökkel, Barack Obamával
Fotó: Reuters

A WikiLeaks nevű kiszivárogtató weboldal 2013-tól kezdődően több alkalommal is közzétett olyan titkos amerikai kormányzati dokumentumokat, amelyeket annak idején a később Oroszországba menekült Edward Snowden, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egykori munkatársa juttatott el hozzájuk. Az iratokból kiderült többek között, hogy

Washington éveken keresztül nemcsak amerikai állampolgárokat hallgatott le, hanem magas rangú európai vezetők után is kémkedett.

A párizsi kormány elfogadhatatlannak nevezte, hogy Franciaország három előző államfőjének a telefonhívásait is lehallgatták, Angela Merkel pedig azt mondta saját mobiljának a lehallgatásáról, hogy a barátok közötti kémkedés nem helyénvaló. Kiderült ugyanis, hogy az NSA a kancellár, illetve a kancellári hivatal mellett a gazdasági, a pénzügy-, valamint a mezőgazdasági minisztérium telefonbeszélgetéseit is lehallgatta.

A német Szövetségi Hírszerzőszolgálat, a BND logója a testület székházán Berlinben
Fotó: MTI/EPA

Később azonban kiderült, hogy a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) is kémkedett baráti célpontok, szövetséges államok berlini nagykövetségei, uniós intézmények és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet ellen is. Rendőrnyomozók e-mail címe, telefon- és faxszáma is szerepelt a BND megfigyelési listáján, de a The New York Times napilap és a Reuters hírügynökség telefonjait, faxait és elektronikus levelezését is megfigyelték – tárta fel korábban a Der Spiegel magazin.

Berlin az amerikaiaknak adatokat gyűjtött többek között a francia külügyminisztériumról és államfői hivatalról, Ausztriáról, az Európai Bizottságról, különböző nagyvállalatokról, például az Airbus Groupról és a Siemensről, de európai vezetőket is megfigyelt.

Az ügyben felállított német parlamenti vizsgálóbizottság előtt Angela Merkel 2017-ben azt mondta: a barátok közötti kémkedés nemcsak elvtelen, hanem felesleges tevékenység, „energiapocsékolás”, Németország saját érdekében viszont folytatni kell a hírszerzési együttműködést Washingtonnal.

Az új fejlemények hallatán a történet főszereplője, Edward Snowden a jelenlegi amerikai elnököt, Joe Bident vádolta meg bűnrészességgel, aki a lehallgatások idején Barack Obama alelnöke volt.

„Biden felkészülten számolhat be a történtekről, amikor Európába látogat, hiszen mélyen érintett volt a botrányban”

– írta Twitter-üzenetében a CIA egykori munkatársa, utalva arra, hogy Biden júniusban európai körutat tesz, amely keretében részt vesz a NATO- és a G7-csúcstalálkozón, illetve kétoldalú megbeszéléseket folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.