Belgrád szkeptikus marad az Európai Unió iránt

Idén egyetlen új fejezetet sem sikerült megnyitni Szerbia és az Európai Unió között 2013 óta tartó csatlakozási tárgyalásokban – ebben pedig az is közrejátszik, hogy a brüsszeli döntéshozók még nem tartják elég érettnek a nyugat-balkáni országot a tagságra. Belgrád belpolitikai irányvonalát mindenesetre nagyban meg fogja határozni, milyen kormány fog alakulni a közeljövőben, a szerb–koszovói viszonyra pedig az is hatással lehet, hogy ki nyeri a novemberi amerikai elnökválasztást.

Tóth Péter (Vajdaság)
2020. 10. 10. 6:55
VÁRHELYI Olivér; VUCIC, Aleksandar
Belgrád, 2020. október 8. Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja (j) és Aleksandar Vucic szerb elnök (b2) találkozója Belgrádban 2020. október 8-án. MTI/EPA/Marko Djokovic Fotó: Marko Djokovic
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jóformán nem múlik el nap Szerbiában, hogy az államfő vagy más hatalmon lévő politikus ne hangoztatná: az ország stratégiai célja az EU-tagság. A legfrissebb felmérések szerint a nyugat-balkáni ország lakosainak szűk többsége is uniópárti, ugyanakkor

a rideg valóság az, hogy idén egyetlen új csatlakozási fejezetet sem sikerült megnyitni.

Egyes vélemények szerint az Európai Uniónak jelenleg a bővítésnél sokkal sürgetőbb feladatai, illetve problémái is vannak, mások viszont úgy vélik, a csigatempó szándékos, a brüsszeli döntéshozók ugyanis nem tartják még érettnek Szerbiát a tagságra. Ezt lényegében ki is mondták szeptemberben: Vladimír Bilčík, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője megjegyezte, hogy nem történt előrelépés a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és egyéb reformok terén sem. – Ha pedig nincs előrelépés, akkor új fejezetek sem nyithatók meg – fogalmazott.

Bilčik akkor azt is megjegyezte, az EU elvárja, hogy „sürgősen” alakuljon meg az új kormány és az összes parlamenti testület Szerbiában. A járványhelyzet miatt azonban az áprilisi parlamenti választásokat június 21-re halasztották, s bár ezt követően Aleksandar Vucsics államfő gyors kormányalakítást helyezett kilátásba, csak október 6-án jelentette be, hogy Ana Brnabics eddigi kormányfőt bízza meg ismét a kormányalakítással. Vucsics – aki egyébként a választásokon hatalmas fölénnyel nyert Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke is egyben – azt is javasolta Brnabicsnak, hogy hozzanak létre két új minisztériumot, mégpedig az emberi jogi, nemi egyenjogúsági és társadalmi párbeszéd minisztériumát, valamint a családdal, a gyermekekkel és a demográfiával foglalkozó minisztériumot.

Ez utóbbi létrehozásáról és munkájáról szólva név szerint említette Novák Katalin nevét. Vucsics azt mondta, számítanak a családokért felelős magyar tárca nélküli miniszter segítségére.

A héten Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is Szerbiába látogatott. Ez bár azt jelzi, az EU számára fontos az, ami ott történik, kritikák is elhangzottak. Várhelyi a látogatását megelőzően mutatta be az Európai Bizottság országjelentését. A dokumentum szerint Szerbia az igazságügy és az emberi jogok területén mérsékelt, a szabadság és a biztonság területén viszont meghatározott mértékű előrehaladást ért el. A Pristinával való együttműködés esetében pozitív előremozdulást állapítottak meg. Az államfő viszont a Pristinával megkötött washingtoni egyezményt és a Szerbia és Koszovó között megkezdett, majd már sokadszor megrekedt párbeszédet követően azt nyilatkozta: most sem lát sok esélyt a gyors megállapodásra. Az ugyanakkor a szerb–koszovói viszonyra is hatással lehet, hogy ki lesz a november 3-án esedékes amerikai elnökválasztás nyertese. Ivica Dacsics külügyminiszter azt nyilatkozta:

Belgrádnak jobb lenne, ha Donald Trump amerikai elnök győzne, mert a koszovói problémához nem úgy áll hozzá, mintha az már egy befejezett ügy lenne.

Vucsics elnök washingtoni látogatását követően a vezető szerbiai politikusok többször is azt mondták, szorosabbra szeretnék fűzni kapcsolataikat az Egyesült Államokkal, de Oroszország és Kína is stratégiai partner marad. Az EU irányában viszont ismét egyfajta növekvő szkepticizmus válik dominánssá a közhangulatban. Az új kormány összetétele, az amerikai elnökválasztás eredménye mellett az is meghatározó lehet, hogy az EU esetleg megnyit-e még egy csatlakozási fejezetet az idén, vagy úgy ér véget ez az év, hogy a hangzatos bejelentéseken kívül nem sok minden történik.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.