Kim Szong nagykövet közleményében a 2020-as amerikai elnökválasztásra utalva leszögezte, hogy az Egyesült Államok által tervezett, hosszan tartó és alapos párbeszéd „csak időnyerésre irányuló trükk”, és belföldi propagandacélokat szolgál.
„Nincs már szükségünk hosszas tárgyalásokra az Egyesült Államokkal, a nukleáris leszerelés már nem szerepel a tárgyalások napirendjén” – áll a közleményben.
A két ország között nőtt a feszültség, miután lejárt az Észak-Korea által megszabott egyéves határidő. Phenjan felszólította az Egyesült Államokat, változtasson politikáján, amellyel egyoldalú nukleáris leszerelést követel Észak-Koreától.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető figyelmeztette tárgyalópartnerét, hogy jövőre sajátosan „új útra” léphet, felkeltve az aggodalmat, hogy ez az atombombához és a 2017 óta felfüggesztett hosszú távú rakétakísérletekhez való visszatérést jelentheti.
Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un 2018 júniusa óta háromszor találkozott, de a tárgyalásokon kevés eredményt értek el, és nemrégiben visszatértek a két évvel korábbi harcias szólamok.
2017-ben a két vezető heves szócsatát vívott egymással, Trump akkor „rakétaembernek” nevezte Kimet, Észak-Korea pedig „szenilis vénembernek” titulálta a 73 éves amerikai vezetőt.
Trump csütörtökön ismét „rakétaembernek” nevezte Kimet, és közölte, hogy az Egyesült Államok fenntartja magának a jogot a katonai erő bevetéséhez Észak-Korea ellen. Phenjan szerint ez a nyelvezet „a szenilis vénember visszaesése a szellemi elgyengülésbe”.
Pénteken Trump és Mun Dzse In dél-koreai elnök félórás telefonbeszélgetést folytatott arról, hogyan tartsák fenn a diplomáciai érintkezést Észak-Koreával – közölte a szöuli vezetés.
A közlemény szerint a két vezető egyetértett abban, hogy „komollyá” vált a helyzet, és „a párbeszédet fenn kell tartani, hogy megfelelő eredményeket érjenek el a leszerelési tárgyalásokon”.
