Evo Morales pártja térhet vissza a hatalomba

Erdőtüzek, tüntetések, munkanélküliség és pandémia határozza meg a bolíviai közbeszédet a vasárnap esedékes elnökválasztás előtt. A magashegyi ország mélyen barázdált arcú népe ebben a viharos helyzetben int végleges búcsút első őslakos elnökének, Evo Moralesnek, aki lehet, hogy nem is kerül olyan távol a hatalomtól.

epa07926344 The President of Bolivia Evo Morales (C) participates in a rally marking the closing of his electoral campaign, in the city of El Alto, Bolivia, 16 October 2019. Morales, who has served as Bolivia's president since 2006, is running for a fourth term in office. The 2019 Bolivian general election is scheduled to take place on 20 October 2019. EPA/MARTIN ALIPAZ Fotó: MARTIN ALIPAZ

„Morales és a MAS párt nem kormányozhat minket. Ha nem fogunk össze, visszatér, és vele együtt a diktatúra is”

– lelkesítette szavazóit Jeanine Áñez, az ország ideiglenes elnök asszonya, aki többek között emberiesség elleni bűntettekkel vádolja a volt elnököt. A tavaly őszi választásokat követően szabálytalanságokra derült fény, melyet demonstrációk, majd Evo Morales lemondása követett. A politikai határozatképtelenségből a szenátus ellenzéki alelnökeként lépett elő Añez, ideiglenes államfővé nyilvánítva magát, melyet az ország másik fele „amerikai hátterű katonai puccsként” jellemzett. Ebben a politikai káoszban érte el a koronavírus Bolíviát, miközben heves tüntetések törtek ki amiatt, hogy a jobboldali ideiglenes vezetés kétszer is elhalasztotta a választásokat.

Végleg lezárul egy éra

A vasárnapi választás két legnagyobb esélyese az őslakos népet és a mezőgazdasági lobbit képviselő, Evo Morales által támogatott Luis Acre a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) élén, és kihívójaként az Añez által támogatott centrista volt elnök, Carlos Mesa, a Civil Közösség (CC) pártjának vezetője, akinek elmondása szerint legfőbb célja az, hogy távol tartsa Moralest a hatalomtól és megmentse a demokráciát. A szocialista Acre a szavazatok 40,3 százalékát nyerheti el, míg Carlos Mesa 26,2 százalékra esélyes, derül ki a Jubileo Foundation bolíviai közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből. Nem meglepő tehát, hogy az El Deber című vezető jobboldali napilap a minapi vezércikkében úgy fogalmazott:

a MAS már csupán csak egy lépésre van attól, hogy visszatérjen a hatalomba.

Akárki is arat győzelmet, ezzel véglegesen lezárul a Morales-éra, vagyis a szocialista elnök 14 éves kormányzása. Megítélése egyáltalán nem könnyű feladat: az elnök több millió embert emelt ki a szegénységből és gazdasági fejlődésnek indította Bolíviát, ám hatalma megtartása érdekében saját elveinek mondott ellent; támogatta az erdőirtást, kiskorúakkal folytatott kapcsolatot, és drogkereskedelemmel, illetve emberiesség elleni bűntettekkel is vádolják.

A szegények megmentője

Morales 2006-ban került az ország élére Bolívia első őslakos, kokacserje-termelő családból származó elnökeként a „rózsaszín hullámmal”, vagyis a többi dél-amerikai baloldali vezető segítségével. 2006 és 2017 között a szegénységet hatvan százalékról harmincötre csökkentette, a gazdaság évi ötszázalékos növekedésnek indult, és megfeleződött a munkanélküliség. A legszegényebb rétegeket segítette komoly mentőcsomagokkal, kiterjesztette az oktatást, támogatta az időseket, ami a súlyosan elmaradott országban komoly előrelépést jelentett.

Elsőként állt ki az őslakos kultúra mellett, tömegeket állítva maga mellé, hiszen Bolíviában – a többi dél-amerikai országgal ellentétben – a lakosság döntő többsége őslakos származású.

Gazdaságilag azzal vívta ki a nyugati hatalmak nemtetszését, hogy elutasította a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap hiteleit. Kijelentette, hogy Bolívia soha nem fog előre jutni a „neoliberális gazdasági világrend” talaján, ezért kulcsszerepet játszott egy alternatív kereskedelmi rendszer felépítésében a dél-amerikai szocialista országok között. Morales intézkedéseit főként államosításokból finanszírozta, ami nem okozott osztatlan sikert.

Megosztó hagyaték

Pozitív intézkedései ellenére az sem véletlen, hogy az elnököt végül komoly tüntetéshullám űzte el pozíciójából, egészen Mexikóig menekült. Bár elnöklése elején maga hozta létre az alkotmányt, mely szerint egy politikus két ciklus erejéig töltheti be az elnöki pozíciót, végül négyszer választatta újra magát. Negyedszerre a lakosság referendumban mondott nemet erre, majd a legfelsőbb bíróság adott rá mégis engedélyt.

Az elnök jelentősen támogatta a bolíviai tradíciót, a kokacserje-termelést, emiatt sokan vádolják a drogkereskedelemben való részvétellel. Morales a környezetvédelmi lobbi ellenszenvét is kiváltotta: komoly ellenállásba ütközött, hogy jelentősen megkönnyítette az erdőégetés alkalmazását, amellyel a farmerek területhez jutnak az állattenyésztéshez. A hatvanéves exelnök listáján a kiskorúakkal való szexuális kapcsolat fenntartása is szerepel, miután teherbe ejtett egy tizenöt éves lányt. A jobboldal emberiesség elleni bűntettekkel vádolja, miután a Morales által szervezett tüntetések miatt nem jutottak el a kórházba időbe az oxigénpalackok, negyven ember halálát okozva.

Mindennek ellenére úgy fest, Morales szava továbbra is meghatározó Bolíviában, és a MAS már attól tart, hogy a nyugati szervezetek a választás tisztaságát készülnek megkérdőjelezni, amennyiben a baloldal arat győzelmet.