Mianmar miniszterelnöke, Aung Szan Szu Kjí ma az ENSZ Nemzetközi Bírósága előtt védi meg országát, az egykoron Nobel-békedíjjal kitüntetett politikusnak a muszlim kisebbség, a rohingják elleni népirtás vádjával szemben kell érvelnie. Bár a meghallgatásra ma kerül sor, Aung Szan Szu Kjí már tegnap Hágába érkezett.
Az ázsiai országot azzal vádolják, hogy hadserege 2017-ben népirtást hajtott végre és emberiesség elleni bűnöket követett el a muszlim rohingja kisebbség ellen. A világszervezet tényfeltáró missziója szerint mianmari katonák nőket és gyerekeket erőszakoltak meg csoportosan és falvakat romboltak le. Emiatt több mint 700 ezer rohingja menekült a szomszédos, muszlim többségű Bangladesbe, s a menekültválság azóta sem zárult le.
A konfliktusnak vallási, etnikai háttere van. A buddhista többségű ország nyugati tartományában, Rakhine államban élő muszlim rohingják az egykori gyarmattartó Brit Birodalom támogatásával már az 1940-es években harcoltak a burmai állam ellen, majd az 1970-es években szervezték meg szeparatista mozgalmukat. A buddhista és a muszlim közösség közötti szembenállás azóta is emberáldozatokat követel. Legutóbb 2017 augusztus 25-én törtek ki helyi harcok az instabil államban, mikor rohingja szeparatisták merényletsorozatában 71 ember, közöttük katonák és rendőrök haltak meg. Válaszul a mianmari hadsereg kegyetlen megtorlást indított, ezért a vallási, etnikai villongás humanitárius katasztrófába csapott át.
Aung Szan Szu Kjí személye a kialakult helyzetben különösen érdekesnek számít, a politikusnő ugyanis évtizedekig a nyugati világ kedvence volt. A demokrácia elkötelezett híveként Aung évtizedekig harcolt az országot kormányzó katonai junta ellen, összesen mintegy 15 évet volt házi őrizetben. Békés ellenállása miatt a nyugati világ 1991-ben Nobel-békedíjjal jutalmazta, és számos más neves kitüntetést is átvehetett. Pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért 2015-ben megnyerte a választásokat, a politikusnő 2016-ban került hatalomra. Az ENSZ azonban egy 2018-as jelentésében már azt írta, hogy a politikusnő nemcsak a rohingják elleni fellépésnek vonakodott véget vetni, de hatalomra kerülése óta az országban dolgozó újságírók munkája is ellehetetlenült.
