Kentucky republikánus vezetése fellép a rendőrök védelmében

Kentucky állam szenátusa elfogadott egy törvényjavaslatot, amely védi a rendőröket a szóbeli és fizikai inzultusoktól. A rendőrökkel szemben vétkezők akár kilencvennapos börtönbüntetésre és pénzbírságra is számíthatnak. A demokraták szerint a törvény provokatív és sértő. Azonban a republikánus többség miatt az állam képviselőháza is elfogadhatja.

A protester clashes with police after a grand jury considering the March killing of Breonna Taylor, a Black medical worker, in her home in Louisville, Kentucky, voted to indict one of three white police officers for wanton endangerment, in Louisville, Kentucky, U.S. September 23, 2020. REUTERS/Bryan Woolston - RC2S4J91UFCE Fotó: Bryan Woolston

Az amerikai Kentucky állam republikánus többségű szenátusa csütörtökön 22:11 arányban elfogadott egy törvényjavaslatot, miszerint a jövőben az állam rendőreivel szemben mindenféle gúnyos szavakkal, gesztusokkal történő sértegetés vagy egyéb fizikai kontaktus vétségnek minősül, amely

akár kilencven napig terjedő szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel is szankcionálható.

A törvény továbbá feljogosítja a rendőröket, hogy jogos és észszerű keretek között, de akár erővel is reagáljanak az őket ért fizikai és szóbeli inzultusokra annak érdekében, hogy a vétséget elkövetőt előállíthassák.

A következő napokban az állami képviselőház elé kerülő törvényjavaslat a garázdaságot is szigorúbban büntetné, így a vétkeseket minimum 48 órás előzetes letartóztatásba helyeznék, mielőtt a bíró elé járulhatnának. A törvényjavaslat egy másik rendelkezése pedig törvényen kívül helyezné az olyan eszközöket, amelyek a rendőri munkát akadályozzák, vagy megnehezítik (például lézeres eszközök, kürt vagy egyéb hangkeltő és zavaró eszközök).

Néhány republikánus szenátor a törvényjavaslat egyes részei miatt aggodalmát fejezte ki, mivel azok sérthetik az alkotmány első kiegészítését, amely többek között a szabad sajtóra és véleménynyilvánításra, valamint a gyülekezés jogára vonatkozik. Végül azonban a vonakodó republikánus szenátorok is megszavazták a törvényjavaslatot, azon ígéret mellett, hogy a képviselőház módosítja majd annak néhány vitatottabb részét. Kentuckyban a republikánusoknak mind a szenátusban, mind a képviselőházban jelentős többségük van.

Tüntetők csapnak össze rendőrökkel a Kentucky állambeli Louisville-ben 2020. szeptember 23-án. Fotó: Reuters/Bryan Woolston

A javaslat beterjesztője, Danny Carroll republikánus szenátor szerint a törvényre azért van szükség, mert tavaly tavasszal és nyáron Louisville-ben, Kentucky legnagyobb városában – az egész Amerikában végigsöprő rasszizmusellenes tiltakozáshullám idején – erőszakba torkolltak a tüntetések.

– Ez egy üzenet azoknak, akik tavaly megpróbálták elpusztítani Louisville városát. Az állam csendes többsége a törvény mellett áll

– nyilatkozta.

A városban 2020 nyarán kezdődött tüntetéshullám, miután rendőrök úgynevezett rajtütési paranccsal (no-knock warrant) behatoltak Breonna Taylor lakásába kábítószer után kutatva. A behatoló rendőrökre Taylor barátja fegyvert rántott, akik erre reagálva tüzet nyitottak, megölve ezzel Breonna Taylort. A lakásban végül nem találtak kábítószert és az ügyészség nem vádolta meg az intézkedő rendőröket.

Gerald Neal demokrata szenátor szerint az észszerűtlen és provokatív törvényre nincs szükség. – A javaslat mélyen érinti a körzetemet. Ez egy pofon, egy válaszcsapás, és személy szerint kikérem magamnak! – háborgott. Az American Civil Liberties Union jogvédő szervezet szerint a törvényjavaslat túlságosan szigorú és megfélemlíti az embereket, hogy azok éljenek a szólásszabadság jogával.

Kentuckyban 2020. május 29. és szeptember 28. között a louisville-i rendőrség 871, tüntetésekhez kötődő letartóztatást jegyzett fel, amelyek közül 252 esetben súlyos bűncselekményt is elkövettek.