Komoly verseny folyik a világűr meghódításáért

Mind nagyobb mértékben jelenik meg a magántőke az űrkutatásban, egy elemzés szerint 2040-re a terület ezermilliárd dolláros piaccá nőheti ki magát. A világ leggazdagabbjai azonban egyelőre inkább presztízsberuházásként tekinthetnek a területre, ami nagy kockázattal jár.

Buzna Viktor
2019. 10. 09. 14:32
The Soyuz MS-15 spacecraft for the new International Space Station (ISS) crew is lifted on the launchpad ahead of its upcoming launch, at the Baikonur Cosmodrome
SPACE-EXPLORATION/SOYUZ Fotó: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hasonlóan a XX. század hidegháborús konfliktusához, a világűr ismét a nagyhatalmi rivalizálás küzdőtérévé vált. Az erőviszonyok persze a légkörön túl is átrendeződtek: az Egyesült Államok Kínával versenyez az élvonalban, miközben új nemzetek, például Japán, India és Izrael is rajthoz álltak. Ami azonban jelentősen megváltoztatja a XXI. századi űrverseny jellegét, az a magántőke térnyerése. A sajtó elsősorban a dél-afrikai származású befektető, Elon Musk vállalkozásával foglalkozik, 2010-ben és 2015-ben a SpaceX volt az első magáncég, amely Föld körüli pályára állította, majd sértetlenül visszanavigálta járműveit. Eredményeinél nagyravágyóbbak a vállalat tervei. Musk a napokban jelentette be, hogy fél éven belül áttörés várható a Mars meghódítására tervezett rakétafejlesztéseik terén.

Bár sikereivel és harsány kommunikációjával Musk magára irányította a figyelmet, az űrverseny nem a SpaceX megjelenésével változott meg. Az államoktól független űrkutatást hirdető, úgynevezett NewSpace (Új űr) mozgalom egy másik befektető, Peter Diamandis nevéhez köthető. Diamandis az 1980-as években alapított űrkutatással foglalkozó kutatói közösséget: a SEDS mára az egyik legfontosabb független nemzetközi hálózattá nőtte ki magát. Látva az állami űrprogramok hanyatlását az 1990-es években, a görög származású beruházó létrehozta a civil kutatást támogató X Prize Foun­dation szervezetet is, amelynek az űrkutatás fontos küldetése lett.

Fotó: Reuters

Részben a századfordulóra kiterjedt, nem kormányzati együttműködés következtében egyre több ismert mil­liárdos jelent meg az űrkutatásban. Az Amazon webáruház alapítója, Jeff Bezos korábban a SEDS elnöke is volt, űrtechnológiával foglalkozó cége, a Blue Origin a Space X legnagyobb riválisának számít. Szintén fontos piaci szereplő a brit Richard Branson vezette Virgin-csoport és az orosz–izraeli milliárdos, Yuri Milner is. Még idén bemutatja saját fejlesztésű raké­táit a legnagyobb kínai magánvállalat, a Ling Ji Kong­csian (Líng Yī Kōngjiān), a OneSpace is.

Bár az űrkutatás kétségkívül presztízskérdés a világ leggazdagabbjai köré­ben, piaci elemzések szerint hosszú távon megtérülhet a befektetésük. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport szerint jelenleg is zajlik a rakétatechnológia forradalma, ami az olcsó műholdakkal megreformálhatja az internetet, jelentősen felgyorsíthatja a szállítmányozást és megteremtheti a tömeges űrturizmus iparágát is. Az elemzés azonban 2040-re vetíti előre a forradalmi változásokat, de az űrtechnológia nagy kockázattal jár. Az amerikai Maxar Technologies cikke az űrszemét növekvő problémája mellett a bizonytalan geopolitikai folyamatokat emeli ki.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.