Külön-külön keresik a kiutat

Legyenek-e koronakötvények vagy sem? Az Európai Unió gazdasági mentőcsomagjáról szóló vita messzemenően túlmutat e kérdésen, s az egész Európai Unió létjogosultságát boncolgatja. Olaszország és Spanyolország roskadoznak a járvány gazdasági terhei alatt, azonban az eddigi tapasztalat azt mutatja: csak magukra számíthatnak a bajban. Kedden újra összeült az eurózóna pénzügyi és gazdasági minisztereit tömörítő Eurócsoport, hogy megpróbálja a lehetetlent, és nagyszabású, mindenki számára elfogadható csomaggal álljanak elő.

Sorban állás Nápolyban. Olaszország nagyobb szolidaritást követel Fotó: MTI/EPA/Ciro Fusco

Brüsszelben és valamennyi európai fővárosban felborzolta a kedélyeket az unióbarát gazdasági lap, a Financial ­Times minap megjelent cikke, amelyben a szerzők azt fejtegetik: az EU alapító államában, a koronavírus sújtotta Olaszországban nap mint nap újabb ezrek fordítanak hátat az EU-nak és teszik fel a kérdést: lényegében mi haszna is van az uniós tagságnak? A cikk emlékeztet rá, hogy már régen nem „csupán” az egészségügyi eszközök hiányáról van szó: Róma még szerény becslések szerint is a nemzeti összterméke, a GDP hatszázalékos zuhanásával számolhat az év végére, mindezt pedig csak tetézi, hogy az olaszok gyakorlatilag finanszírozhatatlan, a GDP 135 százalékára rúgó államadóssággal futottak neki a járványnak. Nem csoda tehát, hogy Giuseppe Conte miniszterelnök volt az, aki az uniós állam- és kormányfők március végi csúcstalálkozóján virtuálisan ütötte az asztalt, több gazdasági és politikai szolidaritást követelve az uniótól. Azóta olasz lapokban megjelent cikkeiben küldte melegebb éghajlatra az uniós bizottság szerinte méltatlan válságkezelési elképzeléseit.

A vita e sorok írásakor is javában zajlott, amikor is az Eurócsoport – az euró­zóna országainak gazdasági és pénzügyminiszterei – tartottak maratoni videókonferenciát, hogy mindenki számára elfogadható gazdasági mentőcsomaggal álljanak elő. A már említett, március végi EU-csúcson a brüsszeli vezetés e testületet bízta meg azzal, hogy két héten belül legyen kész a csomag – a járványhelyzetben viszonylag tágnak számító időkeret pedig önmagában is sok kritikát kapott.

Sorban állás Nápolyban. Olaszország nagyobb szolidaritást követel
Fotó: MTI/EPA/Ciro Fusco

Olaszország már hétfő este újra a koronakötvények mellett szállt harcba. Conte – visszhangozva a másik óriá­si bajban lévő állam, Spanyolország igényeit – kijelentette: az európai stabilitási mechanizmus önmagában alkalmatlan a negatív gazdasági hatások kezelésére, így csak a kötvénykibocsátást tartja elfogadhatónak. Ezt viszont szinte az olasz kormányfővel párhuzamosan Angela Merkel kancellár nevezte kizártnak. Berlin (Hágához és Bécshez hasonlóan) nem bízik a déli államok gazdasági fegyelmében, így semmi esetre sem akar közös adósságtörlesztést. Az egészségügyi válsághelyzet dacára a kommunikáció a déli és északi államok között olyannyira eldurvult az utóbbi hetekben, hogy a holland pénzügyminiszter ki is mondta: nem mutatnak elég empátiát a déli országok felé.

Az Európai Bizottság vezetője, a német Ursula von der Leyen közben ki sem ejti a száján a kötvény szót, inkább a minél ambiciózusabb többéves költségvetés, illetve a frissen meghirdetett uniós munkahelyvédelmi program szükségességét hangsúlyozza. A bizottságra némileg rossz fényt vet, hogy az olasz és francia tagok, Paolo Gentiloni és Thierry Breton is szembementek a német főnökükkel, és egy európai lapokban publikált cikkükben – nemzeti álláspontjukat követve – egy olyan alap létrehozását vizionálták, amely hosszú távon épp a kötvények kibocsátását célozhatja. Az uniós bizottság szóvivője brüsszeli tájékoztatóján magyarázkodásra is kényszerült a furcsa helyzet miatt. Mint mondta, való igaz, hogy a testület még nem alakította ki a közös álláspontját a kérdésben.

A válságforgatókönyv értelemszerűen több finanszírozási pillérből áll majd, épp Thierry Breton belső piacért felelős francia biztos tippelte korábban 1600 milliárd euróra a járvány költségeit. Brüsszelben tegnap jelentették be azt is, hogy április végén előállnak egy új, többéves büdzsétervezettel, amely már a vírus lehetséges hatásaival is számol.