Orbán Balázs erről a Martosi Szabadegyetemen, „A Kárpát-haza magyar jövője az önkormányzatainkban sarjad” című fórumon beszélt.
Rámutatott: az Európai Bizottság jövőbeli vezetőjének jelölésével kapcsolatos események is megmutatták, hogy a közép-európai térség felértékelődik az európai politikában.
„Most először volt olyan, hogy a visegrádi négyek és a közép-európai térség végig együtt mozgott, (…) és ezáltal el tudtuk érni azokat a célokat, amelyeket külön-külön és együtt is kitűztünk” – mondta Orbán Balázs.
Megjegyezte: öt évvel korábban, amikor Jean-Claude Junckert választották az EB élére, ez még nem így működött, korábban a V4-eket többször „leszalámizták”. Az államtitkár kijelentette: a 21 század a lokalitás újrafelfedezésének évszázada is lesz.
„Az erőltetett globalizációval szemben, amely identitásvesztett állampolgárokat termel ki, ellenreakcióként megerősödik a lokalitás, a helyi szintű beágyazódás” – hangsúlyozta Orbán Balázs. Hozzáfűzte: az egész 21. század erről szól majd, és ez segíti a magyarság, azon belül a felvidéki magyarok ügyét is.
Az államtitkár beszélt a magyar közigazgatási ösztöndíjprogramról is, amelyet 2018-ban újítottak meg, és azóta nagyon népszerű lett.
A program célja, hogy tehetséges fiatalokat hozzon be a közigazgatásba, ami eddig azért nem volt vonzó a fiatalok számára, mert a szektor nem tudott versenyképes feltételeket kínálni – közölte az államtitkár.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a külhoni magyar nemzetrészek helyzetét értékelte. Elmondta: a délvidéki magyarság áll a legjobban az elszakított nemzetrészek közül, tekintve, hogy saját önkormányzatisággal rendelkezik. Úgy vélte: az ott élő magyarok száma miatt Erdélyben van a legnagyobb erő, ellenben Kárpátalján a legsúlyosabb a helyzet a háborús körülmények és a tömeges elvándorlás miatt.
Szász Jenő a Felvidékről azt mondta, hogy a többi határon túli területhez képest ott a legjobb a gazdasági helyzet, ami viszont „kényelmesebbé” tette az ottani magyarságot.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke azt mondta: megmutatkozott, hogy bár a határon túli magyar közösségek képesek politikailag megszervezni magukat, de a stratégiák kiépítésére már nem elégséges az erejük, és ez is azt mutatja, hogy ebben nélkülözhetetlen az anyaország szerepe.
„Erős anyaország nélkül nem lehet érdemi nemzetpolitikáról beszélni” – szögezte le.
