George Floyd haláláért végső soron az európaiak a felelősek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) szerint – idézi fel a világszervezet állásfoglalását a Tűzfalcsoport cikke.
A testület legutóbbi ülését követően kiadott közleményben többek között az alábbi, zavaros vádaskodás áll:
„A történtek gyökereit azokban a gyarmati intézményekben találhatjuk meg, amelyeket történelmileg Európa vezetett be Afrikában, hogy tartósítsa a marginalizációt, a társadalmi kirekesztést és a gazdasági egyenlőségeket, vélték a felszólalók. Mivel a rendszerszintű rasszizmus a gyarmatosítás és a rabszolgaság következménye, ahhoz, hogy harcoljunk ellene, a kiváltó okait is jobban meg kell ismernünk.”
E „jobb megismerés” jegyében a tanács elrendelte egy jelentés összeállítását az afrikai származású emberek ellen megnyilvánuló, „rendszerszintű rasszizmusról” – tehát nem arról, hogy létezik-e egyáltalán ilyen, hanem arról, hogy mi mindenre lehet ráhúzni a „rendszerszintű rasszizmus” bélyegét –, az elkészítését pedig Michelle Bachelet-re, az ENSZ emberi jogi főbiztosára bízták.
Az ülést megelőzően a Soros-hálózat általános mozgósításba kezdett, hogy minél nagyobb nyomást gyakorolhasson a döntéshozókra. Ebben ismét fontos szerep jutott a portálunk által korábban már bemutatott Avaaz-nak.
Mint ismert, a hazai választásokon is kipróbált Avaaz nem más, mint Soros egyik legkiterjedtebb aktivista hálózata, amely körülbelül 60 millió ember elérésére képes világszerte.
A szervezet egyik alapítója, Tom Perriello 2018 óta a milliárdos Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának programigazgatója, egy másik vezető, Eli Pariser pedig, aki a Soros-egyetem testvérintézményében, az amerikai Bard College-ban diplomázott, az OSF tanácsadója. Pariser az Avaaz másik társalapítójához, Ricken Patelhez hasonlóan két, Soros György által is finanszírozott szervezetnél, a J Street politikai lobbicsoportnál és a MoveOn.orgnál is dolgozott az Avaaz előtt, illetve azzal párhuzamosan. Patel mindemellett az ENSZ, valamint a Gates és a Rockefeller Alapítványok tanácsadója. A szintén avaazos Tom Pravda pedig az EU-é, míg Andrea Woodhouse a Ford Alapítvány mellett tölt be hasonló pozíciót.
Sorosék nagyon komoly szövetségest találtak maguknak az ENSZ emberi jogi főbiztosának személyében
Fotó: MTI/EPA
Az Avaaz az UNHRC ülése előtt körülbelül egy nappal küldte ki felhívását, amiben arra szólított fel, hogy mindenki bombázza levelekkel országa külügyminisztériumát és az ENSZ-hez delegált diplomatáit, s követeljen tőlük határozott fellépést az Egyesült Államokkal szemben.
Ezzel együtt egy petíció aláírását is kérték, amelyhez mindössze egyet kell kattintani az e-mail-ben szereplő linkre – ezt kíváncsiságból kétszer is megtettük, mindkétszer jött is utána a köszönő levél, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a támogatók száma a 2 millióhoz közelít, mint azt az Avaaz-oldala mutatja.
A levélből az is egyértelművé válik, hogy az Avaaz valójában a Trump-kormány ellen hirdetett hadjáratot, hiszen világosan kifejtik: az ENSZ elrendelheti „egy független vizsgálóbizottság felállítását, amely az Egyesült Államok rendőri brutalitását vizsgálja.”
De ez kevés.
„Nyomást kell gyakorolnunk kormányainkra, hogy követeljék az USA elszámoltathatóságát ezen a találkozón!”
Vagyis az akció célja egy olyan állásfoglalás kierőszakolása (lett volna), amely nyíltan elítéli az Egyesült Államok kormányát a George Floyddal történtek miatt, s ezzel fegyvert ad Donald Trump demokratapárti kihívója, Joe Biden és kampánycsapata kezébe.
A Soros-hálózathoz tartozó szervezetek ugyanakkor az Emberi Jogi Tanács ülésén személyesen is képviseltették magukat. A felszólalók listáján szerepel többek között az American Civil Liberties Union, a Human Rights Watch, a Centre for Reproductive Rights, valamint az Amnesty International.
Mindezek ellenére a testület végül nem fogadott el olyan éleshangú nyilatkozatot, mint amilyet elvártak volna tőle, de az Avaaz előre menekült, és már a levelében jelezte, hogy ha így lesz, az azért van, mert Európa és Ausztrália kapitulált Trump előtt. Ugyanakkor a tanács, mint fent említettük, egy erősen koncepciózus jelentés elkészítésére utasította az ENSZ emberi jogi főbiztosát, Chile volt szocialista elnökét, Michelle Bachelet-et.
Bachelet a nyílt társadalom elkötelezett híve, radikális baloldali; 2006-ban választották Chile első női elnökévé. A választási kampányának egyik legfontosabb állomása New York, Soros Nyílt Társadalom Alapítványok-hálózatának központja volt, ahol találkozott a szervezet igazgatójával, de Soros Györggyel is.
A szűkszavú beszámoló szerint Bachelet és Soros a demokrácia és az emberi jogok érvényesüléséről, a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) latin-amerikai programjairól, más nem-kormányzati szervezetek helyzetéről és Soros regionális terveiről, befektetéseiről egyeztettek.
Michelle Bachelet egyébként Trump kihívójával is jó kapcsolatot ápol, hivatali ideje alatt ugyanis Joe Bidennel együtt a „Progresszív vezetők” tagja volt, egy olyan informális szervezeté, amelyik a világ „küldetéstudattal” megáldott balliberális vezetőinek politikáját volt hivatott összehangolni a 2009-es G20 találkozó előtt.
Négy év kihagyás után, 2014-ben Bachelet ismét Chile elnöke lett. Második ciklusa alatt többek között azzal vívta ki a Soros-hálózat elismerését, hogy megváltoztatta az állampolgársági törvényt, s ezzel megkönnyítette a migránsok befogadását. A módosítás értelmében, aki Chile földjén látja meg a napvilágot, az automatikusan chilei állampolgár lesz, tehát az illegális bevándorlók gyermekei is. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a gyermek szüleit, mint egy chilei állampolgár közeli hozzátartozóit, többé szinte lehetetlen kiutasítani az országból.
Az OSF úgy ünnepelte ezt a döntést, mint amivel Chile az egész világnak mielőbb követendő példát szolgáltatott – olvasható a Tűzfalcsoport.Blogstar.hu oldalon.
