Újabb uniós kritika a magyar menekültpolitikának

Az Európai Unió Bírósága ezúttal egy főtanácsnoki véleményben fogalmazott meg kritikát a magyar menekültügyi szabályokkal összefüggésben. Rövid időn belül ez a sokadik, hazánkat elmarasztaló vélemény Luxemburgból.

Luxembourg, 2017. május 10. A menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében megkezdődik a tárgyalás az Európai Unió Bíróságán, a Curián Luxembourgban 2017. május 10-én. (MTI/EPA/Julien Warnand) Fotó: JULIEN WARNAND

Magyarország nem tett eleget az uniós jogból eredő kötelezettségeinek a menekültügyi eljárásra és a harmadik országok jogellenesen tartózkodó állampolgárainak visszatérésére vonatkozó nemzeti szabályozás jelentős részében – állapította meg csütörtökön nyilvánosságra hozott főtanácsnoki véleményében az Európai Unió Bírósága. Pikamäe főtanácsnok szerint a szerb–magyar határon található egyik tranzitzónába való belépés magyar jogszabályban előírt kötelezettsége, illetve az e területre való belépésre engedélyt kapó személyek számának drasztikus korlátozása együttvéve megakadályozza, hogy e kérelmezők megfelelően benyújtsák kérelmüket. A véleményben az áll továbbá, hogy az illetékes magyar menekültügyi hatóság által a tranzitzónákban lefolytatott eljárás az „eljárási” irányelvben meghatározott „határon folytatott eljárásnak” minősül.

Magyarország e tekintetben – Pikamäe szerint – nem felelt meg a követelményeknek, ugyanis a vitatott nemzeti eljárást mindig a tranzitzónában folytatja le, függetlenül attól, hogy az az elfogadhatóságra vagy az ügy érdemére vonatkozik. Az indítványban szintén megállapítják, hogy hazánkban nem tartják tiszteletben „a határon folytatott eljáráshoz” kapcsolódó azon követelményt, amely szerint a nemzetközi védelmet kérelmezőket nem lehet négy hetet meghaladóan a tranzitzónában tartani.

Hazánkat az újabb, menekültpolitikát érintő kérdésben az Európai Bizottság citálta bíróság elé még 2018-ban, mert a brüsszeli testület meglátása szerint a magyar szabályok jelentős része sérti az uniós jogot – konkrétan az úgynevezett eljárási irányelvet, a befogadási irányelvet, valamint a visszatérési irányelvet.

A főtanácsnok ma nyilvánosságra hozott dokumentuma nem köti a bíróságot, iránymutatásként szolgál az ügyben a tanácskozást most megkezdő bírák számára.

A majdani ítélet szempontjából kérdéses továbbá, hogy mennyit számít a tény: hazánk időközben megszüntette a tranzitzónákat. Ehhez szintén egy uniós bírósági ítélet vezetett: a luxemburgi székhelyű testület májusi döntése szerint a menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a röszkei tranzitzónában való elhelyezése őrizetnek minősül. Válaszul a magyar kormány nyomatékosította: noha felszámoljuk a tranzitzónákat, hazánk továbbra is megvédi a saját és az Európai Unió határait. A friss véleményben Pikamäe főtanácsnok egyébként szintén leírja, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálata alatt valamelyik tranzitzónában való elhelyezés a „befogadási” irányelv értelmében vett „őrizetnek” minősül.

Az Európai Unió Bíróságának elmarasztaló állásfoglalására egy héttel azután került sor, hogy a testület vitatott módon, már végleges és kötelező erejű ítéletben elkaszálta a 2017-ben bevezetett, átláthatóságot célzó civiltörvényt.

Okafogyott a tranzitzónákra vonatkozó főtanácsnoki indítvány

Varga Judit aláhúzta, a bíróság ítéletét követően a kormány a tranzitzónák bezárásáról döntött.