Újra a rendezetlen brexit réme fenyeget

Nincs teljes egyetértés a brit kormány és az EB között arról, hogy mennyi idő alatt lehet levezényelni a Nagy-Britannia és az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodásáról szóló tárgyalásokat.

BRITAIN-EU/ Fotó: Toby Melville

Nincs teljes egyetértés a brit kormány és az Európai Bizottság között arról, hogy mennyi idő alatt lehet levezényelni a Nagy-Britannia és az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodásáról szóló tárgyalásokat. Ez derült ki tegnap, amikor Urusula von der Leyen, az Euró­pai Bizottság elnöke Londonba látogatott, ahol Boris Johnson brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat (képünkön). Von der Leyen nyomatékosította: kevesebb mint egy év alatt nem lehet megegyezni az új viszonyrendszer minden aspektusáról.

Nagy-Britannia minden bizonnyal január 31-én hagyja el az EU-t, ehhez még a londoni parlamentnek ratifikálnia kell a London és Brüsszel között létrejött, az EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást. A kilépéssel azonban csak az Egyesült Királyság tagsága szűnik meg, a szigetország februártól továbbra is tartja magát az uniós szabályrendszerhez. Márciustól pedig újra tárgyalóasztalhoz ülnek a brüsszeli bürokraták és a londoni kormány képviselői, ezúttal a jövőbeni viszonyról, egy esetleges szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről egyeztetnek. Ez az úgynevezett átmeneti időszak elméletileg az idei év végéig tart, ám Brüsszel szerint ennél jóval több időre lesz szükség, ezért hajlandók kitolni a határidőt.

Boris Johnson azonban semmiképp sem akarja elhalasztani a céldátumot, még akkor sem, ha addig nem születik megállapodás. A miniszterelnök a határidőt törvényben is rögzíteni kívánja, ám a brit üzleti szektor szervezetei többször is figyelmeztették a brit kormányt: a megállapodás hiánya rossz hatással lenne a gazdaságra. Az Európai Bizottság vezetője azt is leszögezte tegnap: amennyiben London nem garantálja az EU-munkavállalók szabad beáramlását, az unió sem biztosítja a szigetországnak a közös piachoz való hozzáférést. Márpedig a konzervatív kormány épp egy olyan bevándorlási rendszer bevezetését tervezi, amelynek értelmében az angolul jól beszélő és a brit üzleti szektor számára hasznos munkát végezni képes munkavállalókat részesítenék előnyben, függetlenül attól, hogy az EU-ból vagy a világ más tájáról érkeznek.