Urnákhoz hívják a briteket

Judi Tamara
2019. 09. 05. 8:06
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy hónapon belül előre hozott választásokra kerülhet sor Nagy-Britanniában, ahol szerda este a londoni parlament alsóháza megszavazott egy, a megállapodás nélküli brexit tilalmát bebetonozó törvényjavaslatot. A döntés – amely az október 31-re időzített brexitet három hónappal, jövő év január 31-ig tolná ki – Boris Johnson szerint új általános választás kiírását vonja maga után. Az alig két hónapja hivatalban lévő konzervatív kormányfő már szerdán késő este szavazásra bocsátotta a kérdést a londoni parlamentben.

Johnson bár elmondása szerint nem támogatja az előre hozott választások ötletét, szerdán a Westminsterben kifejtette: a britek csak így tudják majd eldönteni, hogy ki képviselje az érdekeiket az október 19-i uniós csúcstalálkozón. A brexitpárti miniszterelnök eredetileg a szóban forgó EU-csúcson módosította volna a kilépési megállapodás tartalmát az uniós kormány- és államfőkkel, hogy Nagy-Britannia a jelenlegi céldátumon, október 31-én elhagyhassa az EU-t. – Ez az én stratégiám. Meg tudja mondani, hogy mi az ellenzék terve? – vetette oda az ellenzéki Munkáspártot vezető Jeremy Corbynnak tegnap.

A brit baloldal esti, hivatalos álláspontja szerint addig nem támogatja az előre hozott választások kiírását, ameddig meg nem kezdődik a megállapodás nélküli brexitet tiltó törvény végrehajtása. Ez a brit szokásjog alapján legkorábban október végén, tehát az emlegetett EU-csúcs, illetve az október 15-re jósolt választások után lenne esedékes. Corbyn egyúttal élesen támadta Johnsont, aki szerinte hiába állítja, hogy a brit–uniós kilépési megállapodás átdolgozásán munkálkodik, ugyanis jelenleg nincsenek tárgyalások London és Brüsszel között. Tegnap az Európai Bizottság egyébként ezt az álláspontot erősítette meg. Az uniós testület szóvivője szerint a brit féltől továbbra sem kaptak alternatív javaslatokat a megállapodás leginkább vitatott része, az ír tartalékmegoldásra vonatkozóan. Az EU véleménye nem változott a kérdésben, a megállapodás nélküli brit kilépés pedig napról napra valószínűbb – tudatták.

Boris Johnson (középen) eltökélt, hogy kivezeti országát az Európai Unióból
Fotó: MTI/EPA/Jessica Taylor

Antti Rinne, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfője szerint nincs széles körű támogatottsága az uniós tagállamok soraiban annak, hogy további haladékot adjanak Nagy-Britanniának a brexit október 31-ei határidején túl. Rinne a finn parlamentben újságíróknak elmondta, ahhoz, hogy az EU hozzájáruljon egy esetleges hosszabbításhoz „a jövőre nézve egyfajta forgatókönyvre volna szükség […] amely alátámaszthatná, hogy valami észszerű dolog kezdődhet el”. Mint mondta, nincs értelme az október 31-i határidőhöz képest az Egyesült Királyságnak további haladékot biztosítani, ami „láthatóan nem vezetne sehová”. „Nem gondolom, hogy lehetséges volna többséget találni [az EU 27-ek között] egy ilyen hosszabbításhoz” – fűzte hozzá.

A brit Munkáspárt okkal ódzkodik az előre hozott választásoktól, ugyanis a szeptember eleji közvélemény-kutatások még mindig a magához képest gyenge Konzervatív Párt előnyét vetítik előre. Eszerint a Johnson vezette párt körülbelül 34 százalékos támogatottságot élvez a 23 százalékot magáénak tudható Munkáspárt előtt. Az EU-tagság fenntartásáért harcoló Liberális Demokraták népszerűségét 19 százalékra, az unióellenes Brexit Pártét pedig 14 százalékra mérik. Mindez a konzervatívoknak kedvezhet, akik előbb a 2018-as előre hozott választások nyomán kényszerültek kisebbségi kormányzásra, majd kedd este a nehézkesen beállított, egyfős alsóházi többségüket is elveszítették.

Szalámitaktika

A magabiztos miniszterelnöki fellépés ellenére a Konzervatív Párt egysége veszni látszik. A parlamenti frakcióból ugyanis kizártak 21 olyan tory képviselőt, akik kedd este támogatták az ellenzék javaslatát, miszerint napirendre kell venni a megállapodás nélküli brexitet célzó törvénytervezetet. A jogfosztott konzervatívok között nemcsak „mezei” képviselők akadnak, hanem egykori miniszterek (közülük a legnevesebb Phillip Hammond volt pénzügyminiszter) is, illetve Boris Johnson politikai példaképének, Winston Churchill egykori brit miniszterelnök unokájának is távoznia kellett. A londoni sajtó szerint a kormánypárt ezzel bizonyítani akarja, hogy a soraiban nincs helye a rebellis, a brexit elé akadályt görgető képviselőknek.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.