Válságidőben kelendőek igazán a fegyverek

Az Egyesült Államok adta a globális fegyvereladások több mint harmadát az elmúlt öt évben, megszilárdítva vezető szerepét ezen a téren – állapította meg hétfőn közzétett legfrissebb jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). Beszámolójuk szerint a fegyverszállítások volumene globálisan több mint öt százalékkal nőtt a 2015-2019-es időszakban a megelőző 2010-2014-es periódushoz képest.

Lelkes vásárló egy brazíliai szakmai kiállításon. Veszélyes játékszerek Fotó: Reuters

A világban szaporodik a válságövezetek száma, ami viszont erősíti a nemzetközi fegyverkereskedelmet. A SIPRI tegnap kiadott jelentése szerint a globális fegyverkereskedelem 2015 és 2019 között több mint öt százalékkal nőtt a megelőző 2010-2014-es időszakhoz viszonyítva, a 2005-2009-es periódushoz képest pedig húsz százalék volt az emelkedés mértéke.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a közel-keleti térségben 2015 óta 61 százalékkal több fegyvert adtak el, mint a megelőző öt esztendőben. Pieter Wezeman, a SIPRI fegyverkezési és katonai kiadásokkal foglalkozó programjának vezető kutatója a Deutsche Welle német hírportálnak elmondta, hogy becsléseik szerint évente 80-100 milliárd dollárt tesz ki a globális fegyverüzletek értéke.

A legjobban az Egyesült Államok használja ki a helyzetet, az elmúlt öt évben 23 százalékos növekedéssel az USA adta el a legtöbb fegyvert – mégpedig 96 országnak –, részesedése a pia­con 36 százalék.

Lelkes vásárló egy brazíliai szakmai kiállításon. Veszélyes játékszerek
Fotó: Reuters

Az amerikai eladások fele a Közel-Keletre irányult, ezen belül Szaúd-Arábiára jutott az értékesítés egyötöde. A világ második legnagyobb fegyverexportőre a globális eladások 21 százalékával Oroszország, amely az elmúlt öt évben 47 országba szállított fegyvereket. Az orosz fegyverexport – amelynek több mint fele Indiába, Kínába és Algériába irányult – ugyanakkor 18 százalékkal visszaesett a 2010 és 2014 közötti időszakhoz képest.

Wezeman szerint ennek nagyobbrészt az az oka, hogy az orosz fegyverek vevőinek egy része nem tudta fenntartani a vásárlások korábbi szintjét. Franciaország a harmadik legnagyobb fegyverexportőr 7,9 százalékos részesedéssel, s az Egyiptommal, Katarral, valamint Indiával kötött üzleteire alapozva az adott időszakban több fegyvert sikerült eladnia, mint 1990 óta bármikor.

A globális forgalom 76 százalékát adó öt legnagyobb fegyverexportőr között van még Németország 5,8 és Kína 5,5 százalékos részaránnyal. Utóbbi 53 országba szállított fontos fegyvereket, de néhány nagy piaca – köztük India és Ausztrália – a SIPRI szerint politikai okokból bezárult előtte. A dél-ázsiai térség másik regionális hatalma, Pakisztán is Kínától szerezte be a legfontosabb fegyvereinek kétharmadát.

A 2015 és 2019 közötti vásárlásokban Szaúd-Arábia vezet az importpiac­ban való 12 százalékos részesedéssel. Legfontosabb szállítói az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia és Franciaország voltak. Az importőrök listáján második helyen áll India kilenc százalékkal, miközben a beszerzéseinek jóval több mint a felét orosz fegyverek tették ki. India további két nagy fegyverszállítója Izrael és Franciaország volt – sorolja a távirati iroda.

A harmadik legnagyobb importőr Egyiptom 5,8 százalékos részesedéssel, a negyedik Ausztrália 4,9 részaránnyal, őt követi Kína 4,3 százalékkal. A világ tíz legnagyobb fegyverimportőre közé az Egyesült Arab Emírségek, Irak és Katar is bekerült.