Vasárnap eldőlhet a csúcsposztok sorsa

A G20-országcsoport oszakai csúcstalálkozójának margóján is zajlanak a tárgyalások az uniós csúcspozíciókról. A tagállami kormány- és államfők vasárnap este egy rendkívüli egyeztetéssorozaton futnak neki újra a „vezetői csomag” kijelölésének, tehát az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Parlament elnöki, illetve a kül- és biztonságpolitikai főképviselői pozíció kiosztásának. Az Európai Központi Bank vezetői posztja szintén a csomaghoz tartozik. A politikai játszmák középpontjában Jean-Claude Juncker bizottsági elnök utódlásának kérdése áll.

Judi Tamara
2019. 06. 30. 7:42
Weber, candidate of the European People's Party (EPP) final campaign event ahead of the EU election in Munich
Nagyon úgy tűnik, hogy Manfred Weber neve papíron fog maradni Fotó: Michael Dalder Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A májusi választásokat megelőzően az európai pártcsaládok az úgynevezett csúcsjelölti rendszer mellett foglaltak állást, amelynek értelmében a legtöbb voksot begyűjtő tömörülés automatikusan delegálná a bizottság következő elnökét. A mechanizmust már 2014-ben is sokat kritizálták, idén azonban a vártnál színesebb választási eredmény született, az Európai Néppárt pedig hiába futott be első helyen, több tucat parlamenti mandátumot veszített.

Die Welt: Weber nem lesz az Európai Bizottság elnöke

Nem Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje lesz az Európai Bizottság következő elnöke – erről állapodtak meg a Die Welt című német konzervatív lap értesülése szerint az EU Oszakában, a G20-csúcstalálkozón tartózkodó állam-, illetve kormányfői helyi idő szerint péntek délután. A lap úgy tudja, hogy a megbeszéléseket Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vezette, és az európai pártcsaládok vezetőivel is egyeztették a döntést, amelyet végül Angela Merkel német kancellár is elfogadott.

Jelenleg sem az Európai Parlament egésze, sem pedig a tagállami vezetők nem fogadják el a pártcsalád csúcsjelöltjét, a bajor Manfred Webert. A néppárti frakcióvezető gyakorlatilag május vége óta küzd a bizottsági elnöki ambícióinak életben tartásáért.

Bár a csúcsjelölti rendszert hivatalosan még nem végezték ki, Emmanuel Macron elnök hallani sem akar a Spitzenkandidatokról, különösképp Weberről.

Utóbbi nyomot hagyott a francia–német kapcsolatokon is, ugyanis Angela Merkel kancellár – aki 2014-ben még maga sem rajongott a csúcsjelölti automatizmusért – német kézbe juttatna legalább egy kulcsposztot.

Emmanuel Macron Oszakában ismét csak elutasította a csúcsjelölteket és reagált a német kritikákra is.

– Nem a nemzetiségük miatt utasítok el vagy karolok fel egyes jelölteket – fogalmazott a francia elnök, azt hangoztatva, hogy a holnapi tárgyalások eredményeként már mindenképp neveket szeretne látni, különben félő, hogy intézményi bénultság áll elő az EU-ban. Macron kijelentését minimálisan árnyalja, hogy a legfrissebb hírek szerint a francia elnök belemenne abba, hogy Berlin akaratának megfelelően német kézbe jusson a bizottsági elnöki szék. Eszerint már Peter Altmaier német gazdasági miniszter és Ursula von der Leyen német védelmi miniszter is a lehetséges elnökjelöltek között van.

Manfred Weber a héten egyébként Angela Merkel kancellárral és Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnökkel tárgyalt Berlinben. Bár a találkozóról gyakorlatilag nem szivárgott ki információ, a brüsszeli sajtó legfrissebb értesülései szerint Weber legkorábban vasárnap kora délután, még a csúcstalálkozó kezdete előtt kaphatja meg a selyemzsinórt. Az időzítés fontos, ugyanis Weber kezét még az előtt kellene elengedni, hogy Donald Tusk újból felméri a parlamenti csoportok vezetőinek igényeit. Ekkor már új – a tagállami vezetők által is elfogadott – nevekkel lehetne tárgyalóasztalhoz ülni. Az Európai Parlament legnagyobb frakcióinak a véleménye amiatt kulcsfontosságú, mert a tagállami vezetők által kijelölt elnökjelöltet végül a testület szavazza meg.

Nagyon úgy tűnik, hogy Manfred Weber neve papíron fog maradni
Fotó: Reuters

Az EU nevében szintén Japánban tárgyaló Donald Tusk továbbra sem optimista. A tanácsi elnök a csúcs előtt telefonon egyeztetett tizenhárom tagállami vezetővel, illetve Oszakában is folytatja az egyeztetéseket. „Közelebb járunk a megoldáshoz, de még mindig messze vagyunk a konkrétumoktól” – írta tegnap a Twitteren.

A visegrádi országok vezetői vasárnap szintén ambiciózus célokkal érkeznek Brüsszelbe. A csúcspozíciókkal kapcsolatban Orbán Viktor korábban úgy fogalmazott: „Vannak jó jelöltjeink, szerintem be is fognak futni.”

A miniszterelnök személyesen konkrét neveket eddig még nem említett, de csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a francia Michel Barnier a visegrá­diak által támogatott jelöltek között van.

Visegrádi megoldás

A visegrádi országok nem a problémát, hanem a megoldást jelentik Európának – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a visegrádi négyek (V4) parlamenti elnökeinek találkozója alkalmából tartott sajtótájékoztatón, a szlovákiai Poprádon. Kövér László elmondta: a visegrádi együttműködés mára megkerülhetetlenné vált az európai uniós politikában. Ehhez hosszú évek kitartó, következetes munkája kellett minden érintett kormány és házelnök részéről is – tette hozzá, megjegyezve, hogy Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia parlamentjeinek együttműködése hozzájárult az érintett országok kormányainak erőfeszítéseihez is. Rámutatott: miközben a V4-es együttműködés kormányzati szinten is kiválóan működött, és remélhetőleg az EU új intézményi vezetőinek kiválasztásában is eredményes lesz, a visegrádi országoknak azt kell sugározniuk, hogy „mi nem vagyunk problémás régió”. – Európa problémája Nyugaton van – fogalmazott a házelnök. Tarthatatlannak nevezte, hogy „az állami hatalmak ellenőrzése alól kibújó, ám pénzügyi értelemben azoknál is hatalmasabb cégeknek ma lehetőségük van minden kontroll nélkül, sőt az adott ország törvényeit büntetlenül kijátszva megsérteni az ott élő polgárok személyiségi jogait és beavatkozni akár az érintett tagállam belpolitikai életébe is”. Számos, a Baltikumtól a Balkánig terjedő tágabb térségünket érintő kérdésben a visegrádi együttműködés kiterjesztése is indokolt – vélekedett Kövér László. (MTI)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.