Az utolsó roham a kalifátus ellen

Szenvedélyes hévvel védik maréknyi megmaradt területüket az Iszlám Állam harcosai Kelet-Szíriában. Az iraki határhoz préselt — különböző nemzetiségű — dzsihadisták már csak néhány százan maradtak, elszántságuk azonban töretlen: öngyilkos merénylőkkel és a kiépített alagutakból levezényelt támadásokkal hátráltatják az amerikai hadsereg támogatását élvező arab—kurd koalíció műveleteit. Bár a kalifátust napokon belül felszámolhatják, arra továbbra is csak tapogatózó elképzelések vannak, mihez kezd a Nyugat a radikalizálódott állampolgáraival.

Idlíbi menekülttábor madártávlatból. Tömegek múltját mossák tisztára a véres háború végeztével Fotó: Reuters

Úgy tűnik, végső fázisába ért az Iszlám Állam kalifátusának utolsó fellegvára elleni küzdelem a Szíria délkeleti határánál fekvő Bagúz városánál, az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíció támogatásával bíró Szíriai Demokratikus Erők (SDF) azonban a vártnál nagyobb ellenállásba ütközött.

Idlíbi menekülttábor madártávlatból. Tömegek múltját mossák tisztára a véres háború végeztével
Fotó: Reuters

A nemzetközi koalíció légi csapásokkal igyekszik segíteni a kurdok előrenyomulását, a terrorszervezet harcosai azonban – az amerikai és a kurd parancsnokokat is meglepve – szenvedélyes hévvel indítanak folyamatos ellentámadásokat öngyilkos merénylők bevetésével, a dzsihadisták pedig a környékbeli alagutakban sáncolják el magukat, lassítva ezzel a terrorellenes műveleteket – derült ki az AFP tudósításából.

A hét végén indított offenzíva első napjain több ezren menekültek el a városból, a feltételezések szerint ráadásul a civilek közé vegyülve sok dzsihadista is elhagyta az ellenőrzésük alatt tartott maréknyi területet, ami tegnapra alig több mint egy négyzetkilométerre zsugorodott.

Az SDF tisztjei ezért okostelefonokkal készült képek segítségével igyekeznek azonosítani a környező városokba újonnan érkezőket, továbbá sikerült csatlakozniuk a dzsihadisták kommunikációs hálózatára, amelyen az arab mellett török, francia és angol nyelven is beszélnek.

Ádnán Afrín, az SDF Deir ez-Zór-i hadműveletének szóvivője a minap azt nyilatkozta, a terroristák mostanra körülbelül ezren maradtak, helyi források szerint többségük európai állampolgár. „A csata heves. Akik itt maradtak, azok a legtapasztaltabb, legharcedzettebb katonáik, akik az utolsó végvárukat védik” – fogalmazott az SDF egyik tisztviselője.

A kalifátus összeroppanásával azonban szakértők szerint nem ér véget a harc. Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója lapunknak elmondta, amennyiben az Iszlám Államot egy területet birtokló milíciának nézzük, akkor beszélhetünk a kalifátus összeomlásáról, a terrorszervezetet azonban érdemes hálózatnak tekinteni, amely továbbra is aktív, rá­adásul nemcsak Szíriában és Irakban, hanem a világ számos pontján.

Hozzátette, a dzsihadisták az iraki határ menti városon túl ellenőrzésük alatt tartanak egy nagyobb sivatagos területet is Szíria közepén, ezzel azonban a nyugati koalíció nem fog foglalkozni, az Eufrátesztől nyugatra található egységek ugyanis – a ki nem mondott szabályok szerint – az orosz vezetésű szövetség műveleti területeinek számítanak.

Szalai Máté szerint egyelőre arra is csak tapogatózó elképzelések vannak, hogy a Nyugat mihez kezd a radikalizálódott állampolgáraival: mint fogalmazott, az európai országok igyekeznek nagyon szigorúan fellépni a kontinensre visszatérő harcosokkal szemben, deradikalizációs programokkal kezelik őket, vagy börtön vár rájuk.

Az iszlamista szervezet leszedett zászlaja 2017-ben Rakkában
Fotó: Reuters

Előbbi azért problémás, mert nincs bevett gyakorlata, így teljesen kiszámíthatatlan, hogy mennyire lehet sikeres, utóbbi pedig azért vet fel kérdéseket, mert köztudomásúlag a börtön a radikalizálódás melegágya – tette hozzá a kutató.

Mi lesz a dzsihadistákkal?

Egyre több elemző tart attól, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberi bejelentése, miszerint az Egyesült Államok visszavonja csapatait Szíriából, az Iszlám Állam szíriai kalifátusának újjáéledését eredményezheti. A kurdok ugyanis az elmúlt hetekben többször is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a dzsihadisták uralta területek felszabadításával egyre több harcos kerül a fogságukba, a harcosok közül pedig többen is nagyon veszélyesek, arra viszont a régióban nincs kapacitás, hogy megfelelően kezeljék az iszlamistákat. A The New York Times amerikai napilap tegnap arról írt, hogy bár múlt héten Franciaország jelezte, hogy hazaszállítja a francia állampolgárságú dzsihadistákat, a legtöbb európai ország „félrenéz”, a helyzet pedig azt eredményezheti, hogy a veszélyes dzsihadisták kiszabadulnak a kurdok fogságából.