Az észak-lappföldi régióban tartott tanácskozáson részt vett Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas is, céljuk az északi régió és a Földközi-tenger térségében tapasztalható biztonsági, valamint a dél-európai migrációs kihívások megvitatása volt. A találkozó házigazdája Petteri Orpo finn miniszterelnök volt.
Országainkat gyakran szembenálló felekként kezelik az EU-n belül: az egyik oldalon az északi, úgymond takarékos, a másikon pedig a déli, pazarló nemzetekkel, ami szerintem előítélet
– mondta Meloni, majd hangsúlyozta: „Ezek a nemzetek most azért vannak itt, hogy a biztonság témájáról tárgyaljanak, és ez azt mutatja, hogy megértettük, hogy a világ megváltozott, és nem tudunk megbirkózni a kihívásokkal, ha nem értjük meg mások nézőpontját és problémáit.”
Meg kell értenünk, hogy a fenyegetés sokkal szélesebb körű, mint ahogyan elképzeljük
– mondta Meloni egy Oroszországról feltett kérdésre.
Véleménye szerint az Oroszországból vagy máshonnan érkező, az EU biztonságát fenyegető veszély nem fog megszűnni pusztán az ukrajnai konfliktus lezárásával, és az EU-nak fel kell készülnie erre.
A demokráciánkról van szó, a közvélemény befolyásolásáról, arról, ami Afrikában történik, a nyersanyagokról, a migráció instrumentalizálásáról. Tudnunk kell, hogy ez egy nagyon tág biztonsági koncepció
– mondta Meloni.
Sürgette az EU-t, hogy tegyen többet határainak védelméért, és ne engedje, hogy Oroszország vagy valamely „bűnszervezet” irányítsa az illegális migránsok áramlását.
Meloni szerint az EU az elmúlt években rosszul kezelte a bevándorlást, egyszerűen a tehermegosztás kérdésére szűkítve azt.
Hiba volt az illegális bevándorlás kérdését kizárólag szolidaritáson alapuló vitaként kezelni
– mondta.
Az eredmény az lett, hogy képtelenek voltunk megvédeni a határainkat. […] Meg akarjuk védeni a külső határainkat, és nem fogjuk hagyni, hogy Oroszország vagy bűnszervezetek aláássák a biztonságunkat.
Meloni szerint a NATO továbbra is az EU biztonságának sarokköve marad, de a blokknak szélesebb körű kihívásokkal is meg kell küzdenie.
A biztonság a létfontosságú infrastruktúrát is magában foglalja, a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot, a nyersanyagokat, az ellátási láncokat. Ez új és hatékonyabb kül- és együttműködési politikát jelent, beleértve a migrációt is
– mondta.
A találkozó házigazdája, Petteri Orpo hangoztatta, hogy kormánya létfontosságú kérdésnek tekinti az Oroszországgal közös, 1340 kilométernyi határának biztonságát nemcsak Helsinki, hanem az EU és a NATO számára is.
A svéd Ulf Kristersson kiemelte, hogy az illegális bevándorlás közös kihívás az északi és a déli EU-tagállamok számára egyaránt.
Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő a határvédelemmel párhuzamosan annak fontosságát is megemlítette, hogy a NATO tagállamainak többet kell védelemre fordítaniuk a jelenlegi, a GDP-hez viszonyított kétszázalékos célkitűzéshez képest.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az uniós tagállamoknak jövőre gyors döntéseket kell hozniuk az orosz fenyegetések ellensúlyozására.
Ő is hangoztatta, hogy Európának még többet kell tennie a biztonság és védelem terén annak biztosítására, hogy elkerülje területén a háborút.
Borítókép: Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke. (Fotó: AFP)
