Vitát gerjesztett a Black Lives Matter

A radikális tömegmozgalom egyszerre árulja el a feketéket és a keresztényeket.

USA-JULYFOURTH/PROTESTS-WASHINGTON Fotó: Leah Millis Forrás: Reuters

Nem az elsők és aligha az utolsók: az egyházi vezetők közül legutóbb Wilfrid Napier, a dél-afrikai Durban katolikus érseke szólalt fel a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak, BLM) tömegmozgalommal szemben, azzal vádolva azt: egyszerre árulja el a feketéket és a keresztényeket. – A mozgalmat olyan érdekek és csoportok ejtették túszul, amelyek épp azoknak az értékeknek, struktúráknak és intézményeknek a leépítésében elkötelezettek, amelyekre évszázadokon át épültek a civilizációk és a kultúrák – állítja a fekete bőrű főpap. A rasszizmussal szembeni fellépésre hivatkozó BLM az interneten olvasható kiáltványa szerint ellenzi a hagyományos családmodellt. Visszautasítja a „heteronormativitás” alapfeltevését is, vagyis azt, hogy a heteroszexuálisok viselkedését kell normának tekinteni, így például azt, hogy a házasság férfi és nő kapcsolatára épül.

A fekete keresztények támadják az európai fővárosokba is begyűrűzött mozgalmat azért is, mert a BLM nyíltan megengedő az abortusszal szemben. – Nem lehet egyszerre harcolni az erőszakkal szemben, illetve azt ünnepelni – állítja Ryan Bomberger abortuszellenes keresztény amerikai író a BLM „reproduktív igazságosságra” (az abortusz lehetőségére) vonatkozó követelését támadva. A fekete bőrű Bomberger maga is az életpárti felfogásnak köszönhetően születhetett meg: anyja nemi erőszak áldozata lett, és a szabályozások korábban is általában biztosították a művi vetélés lehetőségét ezekben az esetekben.

Fotó: Reuters

Más keresztény felekezetek mellett az amerikai katolikus egyházon belül is vannak olyanok, akik nyíltan ellenzik a BLM-et – vagy éppen szimpatizálnak vele. Még a texasi fehér főpapok is megosztottak. Legutóbb Joseph Strickland tyleri püspök emelt szót a mozgalommal szemben. A szimpatizánsok közül a legismertebb – és a leginkább médiatudatos – Mark Seitz, El Paso szintén fehér püspöke, aki egy látványos akció keretében 8 percen és 46 másodpercen keresztül térdelt csendben, a Black Lives Matter feliratot tartva maga elé. Derek Chauvin fehér rendőr májusban éppen ennyi ideig térdelt a fekete George Floyd nyakán, aki a rendőri intézkedést követően meghalt. Két nappal Seitz akciója után Ferenc pápa felhívta a püspököt, és együttérzéséről biztosította. Közleményében a katolikus egyházfő a Floyd halálát követő zavargáshullámmal kapcsolatban leszögezi: az erőszak önpusztító és semmilyen eredménnyel nem jár.

Egy júniusi felmérés szerint – amelyet a Christian Science Monitor online kiadása idézett – az amerikaiak 53 százaléka támogatja, míg 25 százaléka ellenzi a BLM-et. De a Rasmussen közvélemény-kutató frissebb felmérése szerint az amerikaiak 69 százaléka nem ért egyet Shaun King ismert BLM-aktivista felvetésével, amely szerint el kell távolítani a templomokból azokat az ábrázolásokat, amelyek Jézust – a nyugati kultúrkörben megszokott módon – fehér emberként ábrázolják. Mindössze 13 százalékuk – egyszersmind a feketék 31 százaléka – támogatja ebben Kinget.

Újabb vízumszigorítások

A bevándorlási, illetve munkavállalói vízumok kiadásának felfüggesztése után újabb beutazási korlátozásokról döntöttek az amerikai hatóságok a koronavírus-járvány kapcsán. Egy új szigorítás értelmében – amely magyar állampolgárok százait érintheti – nem tartózkodhatnak jogszerűen az Egyesült Államokban az olyan amerikai felsőfokú intézményekben tanuló külföldiek, akiknek az intézménye a járvány miatt csak online kurzusokat hirdet az őszi szemeszterre. A legismertebb ezek közül a Harvard Egyetem. A rendelkezés szerint az amerikai határőrség nem fogja újra beengedni azokat az F–1 vagy M–1 típusú vízummal rendelkező diákokat, akiknek az egyeteme vagy főiskolája szerepel az ilyen intézmények listáján, ők pedig a nyári szünetet követően terveznek visszatérni. A szigorítás riadalmat keltett a közösségi médiafelületeken, és az érintettek szerint elképzelhető, hogy arra szorítja az egyetemeket, kínáljanak tantermi kurzusokat is. Mintegy egymillió külföldi tanul az amerikai felsőoktatásban, több mint a felük kínai, indiai vagy dél-koreai.