Kárpátalja mindenkinek

Az igazán öreg kárpátaljaiak még elmondhatták magukról, hogy egy emberélet alatt öt ország állampolgárai voltak, pedig sehová sem költöztek el – ezt a kis 20. századi abszurdot tőlünk nyugatra talán nem is értenék, mi meg túlságosan jól értjük. Kárpátalja sokaknak még mindig terra incognita, és mivel az ukrán állam csak egyszer, 2001-ben végzett népszámlálást, a kutatók próbálták megbecsülni, hogy egyáltalán hány magyar él a ma Ukrajnához tartozó területen. A Kárpátalja mozgásban című tanulmánykötetben hét fiatal kutató tisztázza a vitás kérdéseket.

A gazdagon illusztrált könyvet a szerkesztők közreműködésével mutatták be Fotó: Csöre András

A gazdagon illusztrált könyvet a szerkesztők közreműködésével mutatták be
Fotó: Csöre András

A Tandem 2016–2019 nevű kutatásban viszont az ukrán–magyar együttélést vizsgálták, és ebből többek között az is kiderült, mekkorának érzékeli egymást a két etnikum (az 1200 megkérdezettből 800 ukrán és 400 magyar volt). Sokatmondó adat, hogy a kárpátaljai magyarság a valós arányához képest (Kárpátalja megyében a lakosság 12 százalékát alkotják) 30 százalékosnak érzékeli magát, ami örvendetes, hisz ebből kiderül, hogy nem a „merjünk kicsik lenni” mentalitás alapján szemlélik magukat, viszont az ukránok is általában 23 százaléknak képzelik el a magyarok arányát.

A szórványmagyarság helyzetképéből pedig olyan emberi történeteket is hallhattunk, amelyek a maguk egyszerűségében belesűrítik a „kisebbségben” problémáját: például van olyan temető, ahol egy-egy magyar nőnek az elukránosodott családja már nem tudta helyesen felvésetni a búcsúszöveget a sírkövére – gyerekek helyett „djerekek” vagy a „béke o poraira” szerepelt; Gyertyánligeten pedig egyszerre három órát használnak a helyiek, azért, mert a budapesti és a kijevi időn kívül az átállítás nélküli nyári időszámítást követik, tehát ha találkozót beszélnénk meg valakivel, tisztázni kellene, hogy melyik időzóna ideje szerint ütjük nyélbe a dolgot.

A Kárpátalja mozgásban gazdagon illusztrált kötet rengeteg részletes statisztikával és táblázattal, egy könnyen olvasható tudományos-népszerűsítő mű, amelyből kezdő Kárpátalja-rajongók és a veteránok is naprakész információkat szerezhetnek. A könyv egyik erénye az interdiszciplinaritás, hisz földrajzosok, nyelvészek, demográfusok és politológusok is részt vettek a kutatásokban.

Kárpátalja mozgásban: társadalmi változások és interetnikus viszonyok az Euromajdan után. Ferenc Viktória–Kovály Katalin szerkesztésé­ben, Budapest, 2020.