– Mennyire jellemző, hogy a képző- és iparművészek Petőfi alakjához nyúltak volna az elmúlt 174 évben, mióta kitört a 1848–1849-es forradalom és szabadságharc?
– Petőfi Sándor alakja példakép, jelkép és szimbólum. Olyan szimbólum, amelyhez leginkább a szabadság eszmeisége társul. Éppen ezért nemzeti költőnk alakjának képzőművészeti megjelenítése mindig is foglalkoztatta az alkotókat. Gondoljunk csak arra, hogy szinte minden magyar városban találhatóak olyan emlékhelyek, ahol Petőfi szobra magasodik. Ezek nagy része pedig a huszadik század második felében készült. Példaként említhető továbbá, hogy a jelentős, Petőfihez kapcsolódó tárlatok nemcsak személyes ereklyéit vonultatják fel, hanem azokat a műalkotásokat is, melyeket későbbi korokban ihletett az ő személyisége és életműve.
A Petőfi Irodalmi Múzeum képzőművészeti gyűjteményében – de említhetnénk más közgyűjteményeket is – megannyi Petőfihez köthető alkotást őriznek. A portrék sorában többek között Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Ferenczy Béni és Scheiber Hugó ábrázolásai is megtalálhatóak. A költemények inspirálta kompozíciók között pedig Zichy Mihály, Aba-Novák Vilmos, Bálint Endre, Kondor Béla, Maurer Dóra vagy ef Zámbó István művei is jelen vannak. A kiragadott példák jól mutatják, hogy Petőfi Sándor életműve az elmúlt évszázadokban a képző- és iparművészeket is folyamatosan foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is.
– Mennyire gyakori napjainkban a történelmi fordulatok megragadása a képző- és iparművészeti alkotásokban? Miért hiánypótló a kiállítás?
– A különféle művészeti ágazatokban a történelmi tematikára fókuszáló művek a legaktuálisabb történéseket dolgozzák fel. Kortárs műalkotásokban általában akkor idéződnek fel múltbéli események, ha valamilyen évforduló vagy időszerű esemény újra érvényessé teszi. A kortárs művészet egyik egyedülálló sajátossága – és lehetséges célja is –, hogy azonnal reagálni tud napi szintű jelenségekre, kollektív törekvésekre, melyek vizuális megjelenítésével és feldolgozásával vált ki hatást a befogadó közönségből.
– Melyek lehetnek a kiállítás legmegdöbbentőbb kérdésfeltevései, esetleg válaszai?
– A velünk élő Petőfi című pályázat és a beérkező pályaművekből zsűrizett kiállítás célja volt, hogy a műalkotások az alkotók személyes kötődéseit mutassák be, melyeket egy-egy általuk kiválasztott Petőfi-idézet ihletett. A személyes kapcsolódási pontok mélysége és sokszínűsége igazán figyelemreméltó. Például kiemelkednek a női szempontú értelmezések, különösen a szerelmes versek tekintetében. De van olyan művész, aki azt dolgozza fel, hogy miként öröklődtek családjában Petőfi Sándor költeményeinek sorai generációról generációra.
Abból a szempontból pedig megdöbbentőnek nevezhető, hogy a kétszáz éve született költő gondolatai milyen élénk és közvetlen hatásokat váltottak ki a művészekből.
Petőfi Sándor korszerűsége, relevanciája folyamatosan kérdéseket vet fel irodalomtörténészek, és az irodalmat kedvelők körében is. A MANK Galériában megvalósított kiállítás bizonyítéka annak, hogy költészete ma is érvényes üzeneteket közvetít.
– Miként tudja gazdagítani a Petőfiről alkotott képet a kiállítás?
– A beérkező több mint 170 pályaművet áttekintve kirajzolódott, hogy sokakban élénken él a költőről készült ősfényképnek is nevezett Petőfi-dagerrotípia. A kiállított műalkotások között is többféle feldolgozásban megjelenik ez a pillanatfelvétel. Ám a kiválasztás során arra törekedtünk, hogy az újfajta megközelítésmódok nagyobb hangsúlyt kapjanak. A művek között nem ritkák az absztrakt, elvonatkoztatott kompozíciók sem. A konkrét ábrázolások mellett pedig a hangulatidéző jellemzőt emelném ki, valamint a versekben megfogalmazott érzelmek vizuális megfeleltetéseit. Fontos megjegyezni, hogy A velünk élő Petőfi kiállítás nem egy portrétárlat, hanem a költő verseinek hangulatát és üzeneteit közvetítő kortárs kompozíciók. Ezek között festmények, grafikák, fotográfiák, szobrok, videómunkák, textilművészeti alkotások és érmek is szerepelnek.
– A tárlat anyagából katalógus is készül. Milyen élményt vihetnek ezzel haza a látogatók?
– A katalógusban A velünk élő Petőfi című kiállítás 33 műalkotásának reprodukcióit gyűjtöttük össze, melyek mellett olvashatóak a megvalósulásukat ihlető Petőfi-idézetek. Ezek között pedig nemcsak a Nemzeti dal vagy a Föltámadott a tenger című versek legnépszerűbb sorai olvashatóak, hanem olyan szövegrészletek is, melyek kevésbé ismertek. Mindemellett pedig rövid összefoglalókban maguk a művészek számolnak be arról, hogy milyen személyes szálak fűzik őket Petőfi Sándor életművéhez, mitől nevezhetjük nemzeti költőnket jelenünk részének, aki ma is együtt él velünk.
A velünk élő Petőfi csoportos kiállítás a szentendrei MANK Galériában április 23-ig látogatható hétfőtől péntekig 9 és 17, szombaton 10 és 17 óra között.
Borítókép: Sipos Tünde, A velünk élő Petőfi című kiállítás kurátora (Fotó: Mank/Csákvári Zsigmond)
