Tisztaszoba, székely imák és a háború borzalma

A kortárs művészet sokszínűségét tárják elénk a Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíjasainak munkái a Pesti Vigadó hatodik emeletén. Az egymást kiegészítő Stimulus és Depar­ture című tárlatokon többek között installációkat, szobrokat, hiperrealista festményeket és bibliai témájú alkotásokat is láthatunk.

Fotó: Kurucz Árpád

Két kiállításon mutatkoznak be a Magyar Művészeti Akadémia 2018 és 2021 közötti művészeti ösztöndíjasai a Pesti Vigadóban.

Az egyedülálló kezdeményezés amellett, hogy közösséget épít, mentorokkal támogatott műhelymunkát is biztosít, amelynek eredményét most a nagyközönség is megcsodálhatja

– mondta a minapi tárlatvezetésen Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművész, a Departure című tárlat kurátora.
A 28 művész alkotásai közül a teljesség igénye nélkül emelünk ki néhányat. Elsőként Verebics Ágnes festőművész képei előtt érdemes megállni, akinek festői nyelvezete az új rea­lizmushoz köthető. Gyakori témája a testrészlet, amelyben egy-egy eldugott vagy épp kihangsúlyozott lehetetlenség viszi a prímet. Ezt láthatjuk a fekete párducot ábrázoló festményén is. Szintén a testrészekre fókuszálnak Erős Apolka szobrai, nála nem a deformálás, nem is a restaurálás, hanem az újraegyesítés kapja a főszerepet. Izgalmas, ahogy a női testrészeket értelmezi Femme fa­tale I–II. című alkotásain.

Fentebb Csomortáni Gál László képzőművész felbomlóban lévő környezete romjaiból kimentett, évszázados bútorok széles deszkái­ra festett semmihez sem hasonlítható szürreális-szakrális festményei ragadnak magukkal. Minden képe egy-egy bibliai eredetű székely vagy csángó ima képi megidézése, ahol a cím maga is idézettöredék. Alkotásai egyszerre hordoznak fájdalmat, varázslatot és felemelést. Iski Kocsis Tibor festőművész Balatonvilágos, diptichon című képe megnyugvást hoz: a pasztellel készült hatalmas rajz fotográfiát megközelítő precizitással készült.

Megrázó és mára aktuálissá vált Részegh Botond képzőművész, grafikus 2018-ban készült nagy méretű rajz­sorozata, amely A háború anatómiája címet kapta. A művész célja itt az volt, hogy megjelenítse az én és a másik egyén elvesztését a virtuálisban, valamint megrajzolja, megfesse az ölés, a halál pillanatát. Ezt a komorságot ellensúlyozzák Szabó Ábel hiperrealista tájképei, köztük a Rózsaszín ajtó című. A festőművész, grafikus vasút menti, külvárosi, de ember nélküli és még észre nem vett helyeket fest meg olajjal vászonra. Így a pillanat kimerevítéséből megunhatatlan történeteket hoz létre. A szemben lévő falon lüktet az élet: Bódi Barbara roma festő képeinek világa expresszív, színes, ösztönös és misztikus.
Farkas Ádám szerint a Departure kiállítás nem csupán egy sokszínű, változatos, magas szintű válogatás, hanem érett, kiforrott művészek érdek nélküli, intenzív egymásra figyelését, az ebből eredő elemelkedést, közös gazdagodást, vagyis a magasabb, szélesebb szellemi horizontot is sugározza.

Akit pedig bővebben érdekel a tárlat, lapozzon bele a katalógusba, amely online formában is hozzáférhető.
A szemközti térben az iparművészeti ösztöndíjasok alkotásait mutatja be a Stimulus című kiállítás, amelynek egyik legérdekesebb munkája Balás Benedek tervezőgrafikusé, aki a Bibliához készített grafikai sorozatot.

Figyelemfelkeltő Vigh Krisztina képzőművész Tisztaszoba című installációja. A piros és kék színű cérnával hímzett üres gyógyszeres levelek és gumicukrok létrehozásának meditatív gesztusa, a hímzéshibák egyedisége egy folyamatot dokumentál. Egyszerre jelentkezik benne a szakrális térhez való kapcsolódás igénye a profán térben való létezéssel. Érdemes közelebbről szemügyre venni Gyulai Natália öltözéktervező iparművész egyedi, Wonderfur intarziás technikával készített csodálatos ruháit, amelyet légcsipkével, tüllel dolgozott össze. Legalább ennyire különleges Fóris Katalin textilművész Emlékhéjak I–V. című munkája, amelyben a szőtt, varrott, maratott filmnegatívok egyszerre hordozói múltnak és jelennek.
 

Lenzsér-Mezei Kata építészmérnök, ékszertervező, ötvösművész az épített környezet és az ékszer kapcsolatának lehetséges kapcsolódási pontjait vizsgálta. Ennek eredményeként születtek meg kortárs geometriát és anyaghasználatot követő, relief- és/vagy kolláz­s­szerű ékszerei. Míg Tóth Zoltán fémműves formatervező művész tárgyai erőteljes, burjánzó formavilágát szigorú geo­metrikus rendszerbe foglalta. Mesélő ékszerként definiált alkotásai mindenkiben egy-egy saját történetet indíthatnak el.
Az egymást kiegészítő tárlatok május 8-ig látogathatók a Pesti Vigadó hatodik emeletén.

A Departure kiállításhoz hetente tárlatvezetéseket szerveznek az ösztöndíjasok részvételével, melynek időpontjairól a Pesti Vigadó és a Magyar Művészeti Akadémia honlapján tájékozódhatnak.

Borítókép: Iski Kocsis Tibor Színre bontott szabadság című olajfestménye (Fotó: Kurucz Árpád)