Az együttgondolkodás és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta Vidnyánszky Attila a tájékoztatón. A Nemzeti Színház vezérigazgatója szerint éppen a mostani háborús helyzet erősíthet meg minket abban, hogy nem szabad „bezárni”, mennyire fontos a nyitottság.
A könnyű út az lenne, ha bezárkóznánk, ha csak azokra figyelnénk, akikkel egyetértünk. A MITEM példája is mutatja, hogy lehetséges szabadon ütköztetni a különböző véleményeket.
– hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.
Ehhez a gondolathoz csatlakozott a jelen lévő Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia egyik elindítója is, aki elmondta, a kezdeményezés ötlete 35-40 évvel ezelőtt éppen onnan indult, hogy dialógust teremtsenek a különböző ideológiákat és esztétikai elveket valló alkotók között. A görög rendező megemlítette, hogy az olimpia alapítói, köztük Tadasi Szuzuki, Robert Wilson, Jurij Ljubimov és Heiner Müller vele együtt arra törekedtek, hogy hidakat építsenek ki a kultúrák és a különböző térségek között. Terzopulosz kiemelte, hogy
már az ókori olimpiák eszménye is a békét hirdette, a dialógus lehetőségét a legkülönbözőbb felfogású emberek között.
A társzervezők képviselői is részt vettek a tájékoztatón, köztük több színházvezető, illetve színházi szövetség vezetője is, akik a csatlakozó programokról számoltak be.
Gemza Péter, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója elmondta, hogy nagyon fontos eseménnyel, a felújított 155 éves színházépület átadásával nyitnák meg a debreceni programokat, amelyek között szerepel egy országos színházi találkozó és egy nemzetközi amatőr színházi fesztivál megszervezése is.
Asbóth Anikó, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a teljes magyar bábos szakma bekapcsolódik a Színházi Olimpia rendezvénysorozatába, nemcsak a 13 kőszínház, hanem a független bábszínházak is, régiós tömörülésekben szerveznek majd az előadások mellett workshopokat, szakmai találkozókat is.

Kiss János, a Magyar Táncművészek Szövetségének társelnöke beszélt arról, hogy ő maga részt vett korábban az indiai olimpián, amely élete egyik legnagyobb élménye volt. Nagyon fontosnak nevezte, hogy Budapest mellett a vidéki központok is szerephez jutnak, így a táncművészet vidéki bázisaira is alapoznak a programok szervezésekor úgy, ahogy a különböző műfajokra, a néptáncra, a kortárstáncra és a klasszikus balettre is.