A Nyugati pályaudvar az Európai Filmkultúra Kincse lett

Az Európai Filmakadémia újabb helyszínekkel, köztük a Nyugati pályaudvar épületével bővítette az európai filmörökséget. Az Európai Filmkultúra Kincse címmel kitüntetett építmények csodás filmek helyszíneként jelentős szerepet játszanak az európai filmkincsben, megőrzésük kiemelten fontos.

Magyar Nemzet
2022. 09. 21. 15:00
null

Az Európai Filmakadémia újabb helyszínekkel, köztük a Nyugati pályaudvar épületével bővítette az európai filmörökséget. Az Európai Filmkultúra Kincse címmel kitüntetett építmények csodás filmek helyszíneként jelentős szerepet játszanak az európai filmkincsben, megőrzésük kiemelten fontos.

A berlini székhelyű Európai Filmakadémia 2015-ben kezdeményezte a „Treasures of European Film Culture” (Az Európia Filmkultúra Kincsei) programot, amely arra irányul, hogy 

összegyűjtse az európai filmművészet szempontjából szimbolikus jelentőségű, történelmi értékkel bíró helyszíneket, amelyek a jövő generációi számára történő megőrzését fontosnak tartja.

Az Európia Filmkultúra Kincse címet jelenleg 35 helyszín viseli büszkén, köztük az odesszai Patyomkin-lépcső, Amélie Poulain párizsi kávézója, a Café des Deux Moulins, a La Samaritaine áruház épülete, a londoni Freemason’s Hall és a Notting Hill könyvesbolt, Dubrovnik főutcája, a Stradun, a római Trevi-kút és mostantól a budapesti Nyugati pályaudvar, mely számtalan magyar és nemzetközi filmben is szerepelt.

A Nyugati pályaudvar látható többek között A huszonötödik óra (1966) című háborús drámában, Gothár Péter Ajándék ez a nap-jában (1979), Szabó István Hanussen (1988) és A napfény íze (1999) című történelmi drámájában, a Kémjátszmában (2001), Spielberg Münchenjében (2005), a Csajok Monte-Carlóban (2011) című romkomban és a Suszter, szabó, baka, kém (2011) című thrillerben is.

 

A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti pályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett. A pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg, vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. Nevét, meglepő módon, nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta 1891-ben összefüggésben az Osztrák–Magyar Államvaspálya Társaság államosításával.

Borítókép: Nyugati pályaudvar (Forrás: NFI)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.