Hozzátette: A Cholnoky-hagyatékból is számos kép, levél került elő. Többek között régi képeslapok, amelyeket a románok terjesztettek a fronton harcoló katonák között, ezek egy Nagy-Románia jövőbeli képét mutatták, ami a Dnyesztertől a Tiszáig tart. A bányakincsek, a kőolajkutatás anyagait is bemutatjuk. Tóth János kőolajmérnök, a zalaegerszegi múzeum igazgatója ennek a történeti forrásait tárta fel, ő utalt arra, hogy a trianoni döntés után milyen ösztönzést kaptak a hazai nyersanyagkutatások. Érdekes tanulmányt közölt Tóth Álmos, aki szintén a földtan oldaláról közelítette meg ezt a kérdést.
Sok forrás bezárult előttünk, a vasútvonal mintegy hatvan százalékát elvesztettük, elszakadtak egymástól a termőterületek, a feldolgozó területek.
A Kárpát-medencei földrajzi egység feldarabolása azzal is járt, hogy a folyók vízgyűjtő területei különböző államok joghatósága alá kerültek, pedig a vízrendszert egységes szemlélettel kell kezelni, ha nem akarunk árvizeket és az abból fakadó károkat.
A népességföldrajzi kérdések is előkerültek, a külföldi fogadtatások, álláspontok is helyet kapnak a kötetben.
Jeszenszky Géza egyetemi tanár, volt külügyminiszter, washingtoni és oslói nagykövet Trianon tanulságai a történész és a diplomata szemszögéből címmel tartott előadást. Bemutatta a Trianonhoz vezető út állomásait, a döntés okait és előzményeit is. Papp-Váry Árpád egyetemi tanár, professor emeritus a geográfia és a kartográfia tükrében beszélt Trianonról.
A könyvet Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban vásárolhatják meg.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!