Semmelweis
A Semmelweis-film kapcsán a rendező, Koltai Lajos elmondta: teljesen váratlanul kapott felkérést Lajos Tamás producertől, aki azt mondta: rendezőt keresek, van egy forgatókönyv.

– Az történt, ami nagyon ritkán az életemben: elolvastam és azt mondtam: atyaég, itt meg van írva egy jó történet, jók a dialógusok, szerethető és izgalmas az anyag. Felhívtam a Tamást és mondtam, hogy itt van egy nagy probléma, kérdezte, hogy mi? Az, hogy nagyon tetszik – így Koltai Lajos. – Nem is tudtam, hogy lehet-e egyáltalán Magyarországon csinálni Semmelweis-filmet. Ha nincs az a hős, aki hordozza ezt a nagyon-nagyon nehéz szerepet, akkor nem szabad megcsinálni. És aztán találkoztam Miklóssal. És egyszer, egyetlen egyszer van minden film életében, hogy azt éreztem: igen ő az, és nem lehet más.
Vecsei H. Miklós ebben a filmben tanulta meg, hogy egy ezred másodpercre sem lehet hazudni a kamera előtt.
– A kamera jobban ismer engem, mint én saját magamat, vissza lehet tanulni az ember életét a kamerán keresztül. Két hete forgott a film, amikor jött a szülőszobai jelenet, pár hetes igazi csecsemőkkel – így a színművész. – Megértettem, hogy ez az ember (Semmelweis) örökre elkötelezte magát a csecsemők és a szülőanyák felé.
– Semmelweis szenvedélyesen kutatott valamit, miközben csak az akadályok álltak előtte. De, ami igazán vezette az a szeretet, amit a betegei iránt érzett – mondta a rendező.
– Óvatosan közelítenék ahhoz, hogy a hőseinken és a példaképeinken keresztül tudunk csak csatlakozni egymáshoz, hanem éppen a bukásainkon, a botladozásainkon keresztül – vette át a szót a főszereplő. – Volt egy nagy magyar viszonylat is ebben, hogy ne egy példaképet mutassunk meg, hanem egy EMBERT. A tanár úr ebben segített. Végtelenül fájdalmas szerep volt, de boldog vagyok, hogy megcsinálhattam.
Petőfi
A Most vagy soha című filmről a rendező, Lóth Balázs és a főszereplő, Berettyán Nándor beszélgettek Zavaros Eszter műsorvezetővel.
– Mire ez a film elkészül idén őszre, ez három év az életemből, ez a film, ami egy óriási kihívás volt. Egyetlen nap története, 1848. március 15-e története – árulta el Lóth Balázs.