A Most vagy soha! az utóbbi évtizedek egyik leggrandiózusabb filmes vállalkozása. Ez nemcsak a mozgalmas, akciódús történetmesélés, a helyszínek, díszletek láttán igaz, hanem a produkció hatalmas jelmez- és kellékigényeiből is kitűnik. Több mint hatezer korhű kosztümöt használtak a felvételek során, sőt a főszereplők ruháiból 4-5 darabot is varrattak a nagyobb igénybevétel miatt és a történet fordulataiból fakadóan. A számtalan korabeli hintó, lovaskocsi, cégér, vásári bódé mellett olyan különleges kellékeket is használtak a forgatáson, mint egy 1840-es évekbeli, ritkaságszámba menő nyomdagép vagy egy speciális kialakítású forgótáras pisztoly, ami rendkívül modern fegyvernek számított a forradalom idején.
A stáb arra is odafigyelt, hogy az NFI fóti díszletvárosában kialakított Pilvax kávéház pontosan úgy legyen berendezve az asztaloktól kezdve a lámpákig, mint Petőfiék idejében. A hitelességet azzal fokozták, hogy újranyomtatták az eredeti étlapokat, az aznapi újságokat. Arról sem feledkeztek meg, hogy a tömeg közt szétszórt Nemzeti dalból és a 12 pontból több ezer példány rendelkezésre álljon a felvételekhez.
– A hitelesség, a korabeli tárgyak, helyszínek újraalkotása fontos alapkövei voltak a filmünknek, de ahhoz, hogy egy szórakoztató kalandtörténetet mesélhessünk el március 15-ről, túl kellett lépnünk a mindenki által ismert tankönyvi leírásokon. Bele kellett képzelnünk magunkat abba, hogy ha levesszük a történelmi emlékezet pátoszát, akkor valójában milyenek lehettek a márciusi ifjak. Szerintünk olyanok, mint bármely más korban a fiatalok. Életerősek, tettre készek, miközben élvezik mindazt, amit az élet kínál számukra: szerelmet, kalandot, barátságokat. Rákay Philip, Szente Vajk, Kis-Szabó Márk forgatókönyve alapján arra vállalkoztunk ebben a filmben, hogy közelebb hozzuk a mai emberekhez és egyszersmind életre is keltsük március 15-e hőseit. Mindemellett ez a film azt mutatja meg, hogy a nagy nap így is történhetett volna. Épp ezért az eddig látott, megszokott feldolgozásoktól merészen eltérve a Most vagy soha! az akciót, az izgalmat, a gyorsan pergő cselekményeket előtérbe helyezve mutatja be az eseményeket.
– mondta Lóth Balázs rendező.
Hozzátette, hogy felemelő pillanat volt azokon a helyszíneken forgatni, ahol egykor a forradalmi események zajlottak. A budai Várban Táncsics börtönénél, a Nemzeti Múzeumnál, illetve újrateremteni a korszak miliőjét olyan helyszínek rekonstruálásával, mint a Kincsem Parkban létrehozott Landerer nyomda vagy a Fóton felépített Pilvax kávéház.
A stáb dolgozott az Andrássy úton, ahol a pesti osztrák városparancsnok, Léderer rezidenciáját alakították ki, valamint Sopronban, ahol Petőfi albérletét, a pesti Dohány utcát, valamint Farkas rejtekhelyét, a kékfestő üzemet hozták létre. További forgatási helyszín volt még az esztergomi Duna-part, a komáromi Monostori erőd, a budapesti Papnövelde folyosói, udvara és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kiskörúti épülete, illetve Európa jelenleg legnagyobb XIX. századi, a hajdani pesti belvárost és Duna-partot magába foglaló díszletvárosa, ami az NFI fóti telephelyén kapott helyet.
A felvételek befejeztével jelenleg már az utómunkálatok zajlanak. A film vágása folyamatosan tart, a VFX csapat is dolgozik a jeleneteken, Gulya Róbert zeneszerző pedig a Most vagy soha! zenei és dallamvilágát komponálja. A tervek szerint a kész filmet 2024. tavaszán, az 1848-as forradalom 176. évfordulóján láthatja a közönség a mozikban a Fórum Hungary forgalmazásában.
Borítókép: Petőfi és a márciusi ifjak (Fotó: Most vagy soha! produkció)
