– Való igaz, hogy Fiume már 1776-ban, illetve 1779-ben Magyarország része lett, Mária Terézia és fia, a későbbi II. József jóvoltából. Azt azonban már itt fontos tisztázni, hogy a Zsigmond Gábor társszerzővel készült kötet Fiume gazdaságtörténete mellett a magyar kereskedelmi tengerhajózás történetéről szól, aminek semmi köze nem volt a haditengerészethez.
Pont az adta a könyv megírásának egyik motivációját, hogy a magyar kereskedelmi flotta, amely 1913-ban nagyobb volt, mint a tengerésztradíciókkal rendelkező portugál vagy török, önmagában (az osztrák kereskedelmi flotta nélkül) is kétszer akkora volt, mint a császári és királyi haditengerészet, és közben itthon alig tudunk róla valamit
– magyarázta Pelles Márton. Hozzáfűzte: a kötet időtávját két okból állították be így, egyrészt már a dualizmus idején nagymértékben feldolgozták mind Fiume, mind a magyar hajózás régebbi történetét, miközben a dualizmus kori történetét nem vagy nem elégségesen, másrészt 1868-ban a horvát–magyar kiegyezéssel tért vissza Fiume Magyarországhoz, miután 1848. augusztus 31-én Jellasics seregei elfoglalták a magyar Fiumét. A könyv első kiadása 2018-as, a háború lezárásának 100. évfordulója okán 1918-ig mesélt a kereskedelmi tengerészetről, a bővített második kiadás 2021-ben jelent meg, így ehhez kikutatták Fiume a háborútól Trianonig tartó történelmét, ezért tart a 2022-ben megjelent olasz–horvát fordításuk szintén 1921-ig.
SZENT LÁSZLÓ, KÖNYVES KÁLMÁN ÉS A HORVÁTOK
Könyvünkben fontosnak tartottuk bemutatni az összes kapcsolódási pontot Magyarország, Horvátország és Fiume között,
hiszen mindkét országnak volt jogalapja a városra. Ugyanakkor azt fontos leszögezni, hogy Horvátország a középkorban alig harminc évig birtokolta Fiumét, a város valójában mindig egy családi birtok volt, amely a késő középkorban szállt a Habsburg-családra. Tehát amikor László és Kálmán király megszerezte a horvát, illetve dalmát koronát, Fiume nem volt ezen koronák része – idézte fel a város történelmét a szerző, aki elmagyarázta, hogy 1337–1365 között a Frangepánok elbitorolták, amit leszámítva 1776-ig sem magyar, sem horvát nem volt.