Galambos Erzsi: „Magát az életet mint műfajt imádom”

Galambos Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának tagja, a Budapesti Operettszínház és a József Attila Színház örökös tagja több évtizedes színészi pályája alatt eljátszotta a musical- és operettirodalom legnagyobb szerepeit, sőt prózában is jeleskedett. A művésznő tehetsége figyelemre méltó, szakmai tudása és életigenlése példaértékű, humora és hite pedig ámulatba ejtő. Ebből kaphattunk ízelítőt a VI. Veszprémi Rátonyi Róbert Operettfesztivál kísérőprogramján, ahol Kellerné Egresi Zsuzsanna, a Veszprémi Petőfi Színház kreatív menedzser-igazgatóhelyettese kérdezte az örökifjú dívát.

A nagy szakmai mérföldkő: Kecskemét

– Kecskeméten tanultam meg a szakmát. Ez az időszak tulajdonképpen a második főiskolám volt. Sok szerepet játszottam, és nagyon jó vezetőim voltak. Ott találkoztam a híres és nagy tudású Németh Antallal – a Nemzeti Színház egykori főrendezőjével –, s ő osztott rám először prózai szerepet, méghozzá a Puckot a Szentivánéji álomban.

A színésznőnek ugyanis egy feltétele volt, mielőtt elszerződött a városba: minden évben játszhasson legalább egy prózai szerepet. Galambos Erzsi Kecskemét után az 1960-as évek elején a viszonylag rövid ideig működő budapesti Petőfi Színház tagja volt. E színház művészeti vezetését Szinetár Miklós, zenei vezetését pedig Petrovics Emil vállalta el.  – Ebben a színházban indult el a budapesti karrierem – hangsúlyozta Galambos Erzsi. – Sajnos a színház hamar megszűnt, mert musicalekkel próbálkozott. Ezek olyan musicalek, melyeket ma már játszanak, vagy éppen film készül belőlük – tette hozzá a színésznő. 

 Kaptam szerepeket, kaptam egy színházat és ott kaptam egy férjet is, akit úgy hívtak, hogy Petrovics Emil 

– mondta a Petőfi Színházban töltött időszakról Galambos Erzsi.

Pályáját az Operettszínházban folytatta, ahol sok-sok musicalben – például a My fair lady és a Chicago című darabokban – mutatkozhatott be a közönségnek. A szakma legnagyobbjaival állhatott színpadra (miközben maga is azzá vált): – Ha most megkérdeznék, hogy kivel játszottam, én megkérdezném, hogy ki az, akivel nem. Ez pedig óriási szerencse.

„Olyan, de olyan Stázi leszel”

Hamar szóba került Rátonyi Róbert is, hiszen a színész és a színésznő jól ismerték egymást. Galambos Erzsi elmondta, hogy Rátonyi Robi – ahogy ő hívja – csaknem húsz évig volt partnere a színpadon, de játszottak együtt filmben is.

– Tőle is sokat tanultam. Rátonyi tulajdonképpen két ember volt. Volt egy színpadi és egy magánénje. E kettő pedig teljesen különbözött – mondta kollégájáról a művésznő. Kiemelte, hogy a színpadi létről egy nagyon fontos dolgot tanult meg Rátonyitól, mégpedig, hogy akkor is ott kell lenni, jelen kell lenni a színpadon, amikor nem ő van a fókuszban.
Számos külföldi vendégszereplésen vettek részt közösen. Jártak többek között az egykori Szovjetunióban, Jugoszláviában, Csehszlovákiában, de az Amerikai Egyesült Államokban is vendégszerepeltek az Operettszínház társulatával.

Rátonyi Róbert számára nem volt lehetetlen

 – állapította meg Galambos Erzsi. 

Elmondta, hogy ezt jól szemlélteti az Operettszínház olaszországi turnéja: – Olaszországban vendégszerepeltünk a Csárdáskirálynővel és a Cirkuszhercegnővel. A Csárdáskirálynő címszerepét Gyenes Magda alakította, míg a Cirkuszhercegnőben én játszottam a főszerepet – vezette fel a történetet Galambos Erzsi. Nos, az élet azonban tele van váratlan helyzetekkel: Gyenes Magda disszidált az indulás előtt. Már a színháznál álltak a buszok, nagy késés volt. 

– Egyszer csak azt láttam, hogy szinte négykézláb jön fel a Robi a buszra, majd megszólít: „Képzeld, hogy most derült ki, hogy tegnap este disszidált a Gyenes Magda.” Azt kérdeztem, hogy „és?” Erre azt felelte: „Olyan Stázi leszel!” Mondtam neki, hogy olaszul kell tudni. Azt mondta, hogy nem számít, s bízzam rá magam – mesélte Galambos Erzsi. Rátonyi Róbert tanította meg az olasz szöveget. Elárulta azt is, hogy azért, hogy Rátonyi poénjai éljenek a színpadon, az új Stázi legyezőjére írták fel azokat az olasz mondatokat, melyekre a táncos-komikus poénnal válaszolt. Tehát egy legyezőhajtás, egy mondat…

De a művésznő megosztott történeteket a gavallér Rátonyiról, és a színész bravúros szövegíró képességéből is ízelítőt kaphattunk péntek délután. A színésznő egyik fellépése elé – idestova körülbelül negyvenöt évvel ezelőtt – írt Rátonyi egy kis versikét, melyre Galambos Erzsi a mai napig emlékszik, és el is szavalta.

„Kértem az Atyaúristent, hogy az örökkévalóságot velem kezdje…”

Az akadályok leküzdésében és a lehetetlennek tűnő élethelyzetek megoldásában Szent Rita, a reménytelen ügyek szentjének közbenjárását kéri Galambos Erzsi. Elmondta, hogy amikor testvére a fronton és hadifogságban volt, édesanyjával imadélutánokra jártak. – Sokat jártunk Szent Ritához. A bátyám hazajött – mondta a művésznő. Kiemelte, hogy az életben az egyik legfontosabb a hit. – A hit nagyon megváltoztatott, méghozzá úgy, hogy igyekszem senkit sem bántani. S én sem bírom elviselni, ha engem bántanak – tette hozzá.

De Galambos Erzsi levelezésben áll a Jóistennel is. – Azt szoktam neki írni, hogy „Kedves Jósitenem! Ne haragudj, hogy soraimmal zavarlak. Tudom, hogy rengeteg dolgod van, de ha lehetséges, és odafigyelnél egy kicsit rám, ha el tudnád intézni az Atyaúristennél, hogy az örökkévalóságot velem kezdje…”

Az örökifjú díva betekintést engedett a szakmai életútjába és a magánéletébe. Megismerhettük azt a Galambos Erzsit, akinek a humor, a közönség és a család szeretete, valamint a hit szövi át mindennapjait.  – Magát az életet mint műfajt imádom – mondta széles mosollyal a művésznő, s úgy tűnik, ebben a műfajban is világklasszis.

Borítókép: Galambos Erzsi Az örökifjú díva! című szakmai beszélgetésen (Fotó: Veszprémi Petőfi Színház)