„Ti, leányok, ne tegyétek” – ezt írja Arany János a Tengeri hántás című balladájában, és ebben az egy mondatban esszenciálisan benne van minden, amit az előadás el szeretne mondani. Ez a mondat tanács, utasítás, kérés, könyörgés; tele van aggodalommal, félelemmel, gyásszal, haraggal és rengeteg tapasztalattal – emelte ki a rendező, Korda Bonifác.
Négy Arany János ballada nyomán születik meg a produkció. A Vörös Rébék, az Árva fiú, az Ágnes asszony és a Tengeri hántás az előadás tartó oszlopa, köztük epizódként jelenik meg A varró lányok, a Népdal és a Bor vitéz. A darab felépítése a görög tragédiákéra hasonlít, a rendet a káosz követi, majd visszajutunk a rendbe, a kör bezárul. Az események katalizátora a bűn, a szereplők folyton a megváltást keresik.
– A történetek közül Arany János Tengeri hántás című balladája fogott meg, foglalkoztat a legjobban. Szeretem az atmoszféráját, a szöveg szerkezetét, témáját. A szerelem vajon felül tudja írni a kettős öngyilkosságot? A balladában vörös fonalként végighúzódó Bűnt fejtegetve komoly fejtörést okozott a Tengeri hántás megfejtése. Ennek a műnek a tanítását tartom a legfontosabbnak, hogy egyszer átadjam gyermekeimnek – árulta el Battai Lili Lujza színművész.
A színpadon játszó fiatalok egymásnak adják át Arany tragikus hőseinek szerepét, megélik a bűnbeesést és bűnhődést.
Az ítélkező, igazságosztó, sokszor kegyetlen tömeg az előadás alatt egy megértő, támogató közösséggé válik, ami ahelyett, hogy kitaszítaná magából a bűnös tagokat, újra visszaemeli őket a közösségbe. Az előadás rámutat arra, hogy az ítélethozatal és a büntetés valami nagyobb hatalom joga és tisztje, és a földi élet a megértés, a szeretet és az összetartás által válik elviselhetővé.
A legfontosabb üzenet, hogy bárkit képes felmorzsolni egy közösség. Az ítéletek, a jóslatok, a ráolvasások. Aki azt mondja a másiknak: rossz vagy, és bajt hozol, saját magát átkozza el. Aki bűnösséget hirdet, maga is bűnössé válik, és akit bűnösnek kiáltanak ki, az idővel felfedezi magában a gonoszságot. Öngerjesztő folyamat ez, ezért óva intenék mindenkit az ítélkezéstől. Senki sem születik bűnösen, de mégis, hajlamosak vagyunk alaptalanul vádolni. Az előadás központi kérdése, hogy a bűnösség eredendően fakad, vagy csak a körülöttünk lévők kergetnek a gyűlöletbe, és bármelyik is a válasz, van-e feloldozás. Ne ítélj, hogy ne ítéltess!
– tette hozzá Korda Bonifác.
A Déryné-programon belül megszülető előadás szertartásjáték, a költészet, a színház és a zene művészeti egységével hivatott megteremteni egy olyan rítust, ahol a modern színház visszatalál a gyökereihez, az ember pedig önmagához, és a saját kultúrájához.
Az előadás premierje a Déryné Központban (1131 Budapest, Reitter Ferenc u. 132/J) lesz szeptember 16-án.
