– Mely finnugor népek irodalmát fordította?
– Finnugor nyelvekből mintegy ötven könyvet fordítottam, többségükben verseket, de prózát is, ezt éppen a FIA élénk tevékenységének éveiben. Magyar nyelvből Rab Zsuzsa, Kányádi Sándor, Csoóri Sándor és Pusztay János műveit fordítottam.
– Milyen ma az írók és az irodalom helyzete Észtországban?
– Az irodalom helyzete Észtországban soha nem volt olyan jó, mint manapság, éppen az irodalmi művek mennyisége és sokrétűsége miatt. Ennek a jelenségnek lényeges tényezője a Kulturkapital (Észtországban az NKA-nak felel meg) megléte, amely nagy mértékben segíti a könyvek kiadását. Persze, az irodalom elveszítette a többé vagy kevésbé rejtett szellemi és kulturális ellenállás-funkcióját, ami megvolt a megszállás (a szovjet korszak) idején. Akkoriban minden észt nyelvű irodalmi szöveg közvetve szovjetellenes fellépés is volt. Ennek a funkciónak az eltűnése elkerülhetetlen. Az új, felszabadult Észtország körülményei közt mégis kialakultak a protest-helyek, de olyan széles és egységes szociális funkciót nem is akartak elérni. Hogy mi mellett állunk ki, látható az irodalomból, de a szkeptikus természetű észtek soha nem is voltak dicshimnuszokat éneklő emberek. Vannak természetesen gondok is, mindenekelőtt az angol nyelv támadása. Míg az orosz nyelv támadásával szemben a megszállás idején általános szellemi ellenállás bontakozott ki, az angol nyelvet önként fogadjuk el és vesszük át, ami sokkal veszélyesebb. Természetesen zavaró a pénz hatalma és a túlzott szociális rétegződés, a természetvédelmi gondok és az anyanyelvű kultúra számos vesztesége. Az irodalmat és az anyanyelvet mindig meg akarták és tudták őrizni az észtek, jobban, mint az élet más területeit. A leglényegesebb szerintem az, hogy az oktatásban ne tegyenek semmilyen engedményt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!