– Miért került az érdeklődés középpontjába az esztergomi Jókai utca?
– Ahogyan a híradásokban is napvilágot látott., Esztergomban, a Jókai utca 7. és 9. szám alatt rejtőzhet IV. Béla, felesége, Laszkarisz Mária, a görög császárlány, valamint legkisebb fia – ugyancsak Béla – sírja. Ismert, hogy ez az esztergomi ferences templom a maga korában is igen jelentős méretű volt, ugyanakkor a török hódoltság ideje alatti pusztítások következtében nyoma veszett.
Az esztergomi civilek a Miskolci Egyetemet kérték fel, hogy lokalizálják a templom helyszínét.
Az ő szakszerű eredményüket eddig senki sem tudta megcáfolni, így nagyon valószínű, hogy a sokáig ismeretlen ferences templomot azonosították a kutatók. Az is bizonyos, hogy IV. Bélát és családját abban a templomban temették el, amit II. András és IV. Béla alapított és építtetett fel.
– Úgy véli akkor, hogy valóban ott lehet eltemetve a király és hozzátartozói?
– A templomot még IV. Béla édesapja kezdte el építtetni, majd a fia fejezte be. A középkorban az volt a szokás, hogy a királyok abban a templomban temetkeztek, amelyet ők alapítottak: így Szent István Székesfehérváron, I. András Tihanyban, I. Béla Szekszárdon, Szent László Nagyváradon nyugszik.
Nagy a valószínűsége annak is, hogy IV. Bélát az itt azonosított területen temették el.
Ugyanakkor tény, hogy a feltárt területeken talált csontvázak genetikai vizsgálatát a Magyarságkutató Intézetnek kell elvégeznie, mivel mi határoztuk meg az Árpád-ház minden férfi tagjára jellemző haploidot. Ezzel a vizsgálattal kiderülhetne, hogy a talált maradványok valóban Árpád-háziaké-e.
– Egy másik hír is a napvilágot látott a napokban. Az mfor.hu cikke szerint a főigazgatósága alatt 400 millió forint többlettel gazdálkodhat a Magyarságkutató Intézet, mint az azt megelőző évben. Milyen támogatásokat kapott az intézet?
–Ez is egy olyan csúsztatás, amely nem állja meg a helyét, a tényszerű közlés érdekében az újságírónak ebben az esetben is meg kellett volna bennünket kérdeznie. 2022 novemberében a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnökének neveztek ki. Tiszteletbeli elnökként viszont semmiféle rálátásom nem volt az intézet anyagi vonatkozásaira.
Azaz a Magyarságkutató Intézet gazdasági helyzetét tekintve a 2023. március 13-a előtti időszak kizárólag az akkori főigazgató felelőssége.
Engem 2023. március 13-án neveztek ki főigazgatónak. Vezetésem kezdetekor auditot rendeltem el: visszamenőleg megvizsgáltuk, ellenőriztük a részünkre átadott szerződéseket, kötelezettségvállalásokat és feltártuk a hiányosságokat. Ismereteim szerint az évek alatt egyes pályázati pénzek áthúzódtak, mivel a régészek, az archeogenetikusok, a történészek által végzett munkák több esetben átnyúlnak a naptári éven.
Ezeket az összegeket azóta már kifizette az intézet, így azok a források már nincsenek a költségvetésben.
Éppen ezért óriási tévedés azt állítani, hogy főigazgatásom alatt megduplázódott az intézet költségvetése. Amikor odakerültem, addigra az intézménynek szánt különböző céltámogatások, pályázati források már elfogytak. Az a költségvetésünk van, amelyet Magyarország kormánya költségvetésében a normál működésünkre biztosított számunkra, 2023-ban az eredeti előirányzat szerint ez egymilliárd-hatmillió forint. A 2019. évi induláshoz képest ez az összeg lényegesen kevesebb, ugyanakkor az intézet többletfeladatokat kapott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!