A Néprajzi Múzeum nemcsak az online tereiben fókuszál arra, hogy fényképgyűjteményei hozzáférhetők legyenek, hanem az ősszel nyíló gyűjteményi állandó kiállítás rendezési munkálatai mellett számos fotókiállítással várja a látogatókat. A Néprajzi Múzeum kiállításai között a nemzetközi fotósvilág tehetségei éppen úgy megtalálhatók, mint a hazai néprajzi fotózás témái.
Dél-amerikai művészek munkái a Néprajzi Múzeum kiállításain
2024. május 9-én nyílik Peru egyik legjelentősebb és legtehetségesebb fiatal fotósának, a shipibo-konibo amazóniai indián közösség büszke tagjának, David Díaz Gonzalesnek a kiállítása.
A művész 1992-ben született Peruban, az Ucayali tartományban fekvő Nueva Saposoa őslakos faluban. A Néprajzi Múzeumban látható Shipibo-konibo. Népem portréi című sorozatának szabadtéri és műtermi felvételein a környező települések és Pucallpa városának lakosait örökítette meg, ahol maga is felnőtt. Díaz tudatosan eltávolodik az amazóniai indiánok sztereotip ábrázolásától, és a közösség tagjaként, belülről igyekszik újraalkotni a róluk és kultúrájukról kialakított képet. Munkája egyben tisztelgés a shipibo-konibo ősök és a perui fotográfia úttörői: Martín Chambi és a Vargas fivérek emléke előtt.
Külön érdekesség, hogy a perui kiállítással párhuzamosan a Néprajzi Múzeumban egy másik dél-amerikai művész kiállítása is megtekinthető.
Az Indiánok. Lelkek. Túlélők. Claudia Andujar fotókiállításon szereplő 124 fotográfia, nagy méretű analóg nagyítások és digitális nyomatok, illetve a további vetített képanyag egyedi megvilágításban tárja a látogató elé a nemzetközileg is kimagasló életmű egy fontos szeletét. A látogató eljuthat a kronologikus felépítésű kiállításon a magyar származású művész Brazíliába érkezését követő magazinfotós időszaktól és kísérletezésektől az évtizedeken át a janomami indiánok között készített művészi és aktivista képekig, majd az életmű időskori feldolgozásáig. A tárlat kihagyhatatlan élmény az etnográfia, a távoli kultúrák és a kortárs fotóművészet kedvelőinek is, miközben az amazóniai esőerdők világáról is megrázó üzenetet hordoz.
Az etnográfiai fényképezés, a terepmunka kerül fókuszba az Együtt. Inaktelki képek 2000–2002 című időszaki fotókiállításon, amely egy kalotaszegi falu életét, a falut működtető közösségi kapcsolatokat mutatja be.
Winter Erzsébet, a Néprajzi Múzeum fotográfusa dokumentációs céllal nagyjából ezer diapozitívot készített a településen. Ebből válogatva olyan kurátori konstrukció jött létre, amely elsősorban a hétköznapi életre, a közösséget fenntartó és működtető kapcsolatokra, az egyén és közösség viszonyára, a közösségi normákra és szabályokra koncentrál.
Végül, de nem utolsósorban továbbra is látogatható a Néprajzi Múzeum az Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek című kiállítás, amelynek középpontjában a cigány közösségekben „álruhában járó” legendás kutató, a „szőke cigány”, azaz Erdős Kamill (1924–1962) etnográfus, nyelvész alig ismert fényképei, a kevésbé kutatott kézirataiból, magnószalagjaiból kibomló történetei állnak.
A tárlat külön érdekessége, hogy a budapesti helyszín mellett folyamatosan vándorol: utazó vátozata Tiszakeszi után április 30-tól május 7-ig Bajóton lesz látható a Petőfi kulturális program részeként.
