A Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása közel háromszor nagyobb területen mutatja majd be a gyűjtemény magyar és nemzetközi vonatkozású anyagát, mint a régi, Kossuth téri épületben. A nyolc tematikára osztott, nagy ívű kiállítás nem egyetlen történetet mesél el, hanem számos téma mentén fedezhetik fel a látogatók a magyar hagyományainkat és más népek kultúráját. A bemutatón a gyűjteménybe került műtárgyak és a múzeum története, a szakemberek terepmunkája, a népművészet is fókuszba kerül, miközben a művészet és az etnográfia viszonyáról, az őstörténeti kutatásokról, az örökség fogalmáról is képet kapnak a látogatók. Nemcsak új színekkel és anyagokkal újrarendezett grandiózus terekkel találkozhatnak a látogatók, hanem az épület minden pontján felbukkannak majd az új kiállításhoz kapcsolódó látványos installációk és műtárgyak.
Mindezek kivitelezéséhez
a múzeum rövid időre, június végétől szeptemberig bezárja kapuit.
A munkálatok alatt az épület népszerű tetőkertje, konferenciaterme és étterme zavartalanul látogatható marad. A Néprajzi Múzeum kiállításai, múzeumpedagógiai és szakmai projektjei fesztiválokon, a Petőfi kulturális program részeként számos vidéki helyszínen, valamint külföldi nagyvárosokban lesznek elérhetőek.
Már hárommillióan voltak kíváncsiak a ligeti múzeumokra
Az épülő kiállítást bemutató sajtóbejáráson Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa elmondta, hogy a park kulturális intézményhálózatának megújítása nem csupán új épületek létrehozását, illetve a régiek felújítását jelenti, hanem az ott őrzött kulturális örökségünk minél szélesebb körű bemutatását is.
A cél, hogy a Városligetben XXI. századi nyelven kommunikáló, új célcsoportokat megszólító, látogatóbarát intézményekkel találkozzanak az emberek.
Az elmúlt két évben a projekt által létrehozott, valamint a felújított intézmények, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Zene Háza és a Millennium Háza óriási érdeklődésnek örvendenek, már csaknem hárommillió látogatót fogadtak.
Ki őrzi az örökséget?
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy az intézmény új állandó kiállításán a magyar, a Kárpát-medencei és a nemzetközi gyűjtemény minden korábbinál nagyobb hányada lesz megismerhető. Ennek megvalósításán nyolc éve dolgoznak a múzeum munkatársai. A feladat komplexitása jól érzékelhető abban a kiállítás-előkészítő térben, ahová az installálásra váró tárgyak érkeznek. A muzeológusok, a restaurátorok, a nyilvántartás szakemberei bármennyire is felkészítették már az elmúlt években, hónapokban a tárgyakat arra, hogy hosszú éveken keresztül, károsodás nélkül szolgálják a nyilvánosság igényeit, egy-egy műtárgy esetében több órát, akár egy egész napot is igénybe vesz ez a folyamat. A most látható kiállítás-előkészítő tér jelen pillanatban egy időszaki kiállítótérben kapott helyet, innen biztonságosan, a látogatókkal való találkozás nélkül vihetők át a műtárgyak a gyűjteményi állandó kiállítás utolsó terébe. Ebben a – még nyitvatartás mellett berendezhető – utolsó kiállítási egységben az örökség fogalma, témája kerül fókuszba.
A sajtóbejáráson bemutatott épülő kiállítás zárórésze által felvetett kérdések nem a kiállítás határozott lezárását jelentik, hanem inkább továbbgondolásra, párbeszédre sarkallják majd a látogatókat. A kurátorok arra kérdeznek rá a műtárgyak segítségével, vajon a múzeumi kulturális örökség esetében ki is az örökös, hogyan viszonyulhatunk látogatóként és kutatóként a távoli helyeken, más időszakokban élt közösségek tárgyi emlékeihez, az általuk őrzött információkhoz. A múzeum ugyanis nem pusztán a megőrzője vagy a tárolóhelye az örökségnek: a gyűjtemények létrejötte és átalakulása maga is része a kulturális örökség összetett, problémáktól sem mentes történetének. Az örökség téma kiindulópontja a busójárás, az ünnep és rítus tárgyi rétegei: itt egy teljes busóöltözet képviseli ezt a csomópontot jelentő gondolatot.
Az örökség fogalmát egy székely ruha és egy lövétei menyasszonyi öltözet segít megérteni, az örökségelemek változó és állandó jellegét a matyó kötények hozzák közelebb.
A tárgyi és szellemi örökség védelméről olyan esetek mentén szerezhetünk tapasztalatot, mint az óceániai halotti maszkok vagy az al-dunai halászat. A kiállítási egység az egyes közösségek kultúrája és a természeti környezet összefüggéseivel is foglalkozik a pásztorok életmódját bemutató archív filmen vagy éppen azerbajdzsáni terepen gyűjtött seprűkön keresztül. A kiállítási egység az olyan fontos kortárs muzeológiai vitákról sem feledkezik meg, mint a repatriáció, amikor egyes közösségek visszakérik a múzeumoktól azokat a tárgyakat, amelyeket saját örökségük részének tekintenek.
Néprajzi Múzeum – Innovatív kiállítás, teljesen új látogatói élmény
Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a Néprajzi Múzeum nyitása óta eltelt csaknem két év visszaigazolta, nem véletlenül tartotta a nemzetközi szakma már a tervei alapján is a világ egyik legjobb középületének. „Nemcsak az a számos rangos elismerés erősíti ezt meg, amit a múzeum eddig elnyert, hanem a közönség visszajelzése is, akik nap mint nap élettel töltik meg az épület tereit. Nagy örömünkre szolgál, hogy a múzeum mint ikonikus építészeti remekmű és a benne látható európai rangú tárlatok már félmilliónál is több vendéget vonzottak” – foglalta össze az eddig elért eredményeket a vezérigazgató, majd hozzátette:
Az új gyűjteményi kiállítás új szintre fogja emelni a látogatói élményt, biztosan állíthatom, hogy a kontinens meghatározó etnográfiai tárlatával találkozhat majd ősszel a nagyérdemű, ami olyan gazdag gyűjteményi anyaggal, valamint mindezeket újszerűen és innovatívan bemutató megoldásokkal rukkol elő, hogy azokért nemcsak Győrből vagy Debrecenből lesz érdemes idelátogatni, hanem a kontinens kultúrakedvelő turistáinak is Barcelonától Glasgow-ig.
Régi múzeum új épületben
A Néprajzi Múzeum Európa egyik kiemelkedő szakmúzeuma, 2022-ben átadott új épületének köszönhetően pedig a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében 232 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket is őriz. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga, amely a XVII. századtól napjainkig mutatja be a mindennapi élet, az emberi lét, a közösségi kapcsolatok különböző megnyilvánulási formáit. Az ezredfordulótól kezdve a Néprajzi Múzeum a muzeológiai kutatások és a néprajzi muzeológia megújításának egyik legfontosabb magyarországi központjává vált, ahol kiemelt hangsúlyt kap a kortárs társadalmi jelenségek dokumentálása, a meglévő műtárgyállomány digitalizációja is.
