A határtalanság stiláris és műfaji tekintetben is jellemző a Thealterre. Elsősorban független alkotók munkáira fókuszál, de nem zárkózik el kőszínházi produkcióktól sem. Fesztiváljaikon színházi előadás, monodráma, kortárs tánc, részvételi, improvizatív, báb- és TIE-produkciók, s ki tudja számba venni, mi minden egyéb látható. De tudományos találkozó, workshopok, kiállítások, zenei programok szintén részét képezik „a legrégebbi, évente megrendezett, nemzetközi összművészeti fesztiválnak”.
A Thealtert leíró jelzők mellé odatehetnénk még a „csakazértis”-t is, mivel a fesztivált évről évre nehezebb anyagi körülmények között lehet megtartani. De a szervezők – éppen úgy, mint a fellépők és a nézők – számítanak arra az egy hétre, amikor a Régi Zsinagógában, annak kertjében és Szeged számos pontján és intézményében találkozhatnak egymással, tehát ezt az eseménysort nem lehet megszakítani. És ha kevesebb a pénz (vagy nincs is), akkor jön a szervezők, műszakiak és résztvevők leleményessége, és mindenekelőtt a nélkülözhetetlen önkéntesek hadának a lelkesedése és elköteleződése.
Az önkéntesek közül kerülnek ki azok is, akik az egy évtizede indított blog jr. platformon naponta beszámolnak az előző napi eseményekről, de emellett délelőttönként kritikusok vezetésével is meg lehet vitatni az előadásokat. Mindezeket archiválja is a Thealter. Akárcsak a műsorfüzeteket. Ha valaki végigböngészi a harmincnégy év műsorfüzeteit, kirajzolódik előtte e korszak alternatív-független színházának (és kicsit az egész magyar színházi életnek) a története.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!