Böszörményi-Nagy Gergely (BNG) könyvajánlói két éve gyűjteményes formátumban jelentek meg Nonkonform címen. A kötet hozzáadott értéke, hogy nemcsak rendszerező szövegként működik, hanem esztétikai élményként is helytáll: a felkért művészek illusztrációi mellett a tördelés, a vizuális kiemelések is erősítik, támogatják a szövegek gondolatiságát, és ez különösen alkalmassá teszi arra, hogy a fiatalabb közönséghez is könnyebben jusson el. Böszörményi-Nagy Gergely gyakran nagy terjedelmű és összetett könyvek összefoglalóit nyújtja, ami után mindenki eldöntheti, hogy tovább mélyíti a tudását a szóban forgó könyvek beszerzésével, vagy megelégszik a kritikus szemszögével, ami jelentős segítség a ma tapasztalható információs óceánban, egy hasznos iránytű a tájékozódásban.
Mindenség algoritmus, jegyzetek a jövőnek
A Mindenség algoritmus című új kötete tulajdonképpen ugyanezen elgondolás mentén épül, és a szerző nem hazudtolja meg magát: a sokrétű olvasmányélmények rendszerbe helyezése mellett ezúttal is nagy hangsúly kerül a kötet külalakjára.
A Mindenség algoritmus a Nonkonformtól eltérően csak a fekete és a fehér színek árnyalataira szorítkozik, miként a valóság is a kettes számrendszerből szökken szárba. Nem lehet egyszerre többféleképpen dönteni.
A Nonkonformban nagy hatást tett rám, ahogy a szerző a modernizmus közkeletű állításait a fejük tetejére állítja, rávilágítva azok hamisságára. Tehát gyakran már a kérdések is rosszak, amiket felteszünk, hiszen nem az igazán lényegessel foglalkoznak. A tüneti kezelés helyett ezeken kellene elmélkednünk, és a Mindenség algoritmus is egy ilyen, a gyökereket célzó kérdésfelvetéssel kezdődik: a rendezettséget vagy a töredezettséget, a harmóniát vagy a káoszt tekintjük-e a világ eredendő állapotának?
Habár a világ gyakran tűnhet kaotikusnak, a felszín alatt mindig fel lehet fedezni a rendet, mutat rá új könyvében BNG. A kötet egyik találó illusztrációja Firenzei Giovanni geometriai elemzése egy pitypangról, ami Fibonacci-számokat ad ki, így ér tehát egybe a tudomány, a természet és a művészet rendje.
A két fejezetre bontott kötet tulajdonképpen két hosszabb hangvételű esszé: az első a hit, a szépség és az ökológia köré épül fel, míg a második a tudás, az önrendelkezés és a hazaszeretet fogalmait köti össze.
Aki írt már életében recenziót, az tudja, hogy ez is az önkifejezés sajátos formája, az alapanyagot saját magunkon átszűrve valami új jön létre, ami a mi gondolatiságunkat, hitvallásunkat, vagy éppen bizonytalanságunkat képviseli. A Mindenség algoritmusa sem a forradalmi gondolatoktól válik eredetivé, hanem hogy a szerző olvasmányélményei (tehát más gondolkodók, tudósok és művészek megállapításai) s egyéni meglátásai (például, hogy egy klasszikus és egy modern festmény könnyen helyet cserélhet) egy koherens egésszé állnak benne össze.
Hiszen a rendnek logikája, harmóniája, sőt szépsége van.
