A Néprajzi Múzeumba gyűjteményi állandó kiállítása, a Nemzeti Galériába Galimberti Sándor festményei, míg a Ludwig Múzeumba fordított tárgyak hívogatnak novemberben.
Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában
Festmények, archív fotográfiák, grafikák és különleges dokumentumok mutatják be Galimberti Sándor és második felesége, Dénes Valéria életművét a Magyar Nemzeti Galériában. A nagyszabású tárlat anyagában azonban nemcsak a művészházaspár, hanem a festőművész első felesége, Lanov Mária és édesapja, Luigi Galimberti alkotásai is helyet kaptak.
Galimbertiék tevékenysége a plein air naturalizmustól a szecesszión, majd a fauvizmuson át a kubizmusig, sőt bizonyos értelemben a futurizmusig ívelt, de hasonlóan széles pályán mozogtak Európa térképén is Kaposvártól Nagybányán át egészen Párizsig, Belgiumig és végül Hollandiáig. A tárlaton a művész házaspár életének helyszíneit szintén bemutatják.
Galimberti Sándor és Dénes Valéria életműve szétszóródott, elkallódott, csupán alig több mint negyven festményük maradt meg. Bár Galimbertinek szülővárosában, Kaposvárott 2002-ben már rendeztek egy kisebb életmű-kiállítást, az azóta eltelt két évtizedben jelentősen bővült az ismert képállomány, és a legfrissebb kutatások alapjában írták át e különösen összeforrt, kettős életmű történetét és szerepét. A műkereskedelemben az elmúlt csaknem negyedszázadban felbukkant, korábban ismeretlen festmények mellett a tárlat előkészítése során előkerült egy előzőleg csak a címe alapján számontartott, korai Galimberti-csendélet is, mely 110 év lappangás után most szerepel először ismét a közönség előtt. A kiállítást megelőző kutatás felfedte azt is, hogy több, korábban Galimbertinek tulajdonított festmény nem az ő, hanem felesége, Dénes Valéria alkotása.
A Néprajzi Múzeum gyűjteményi állandó kiállítása
Minden eddiginél nagyobb és átfogóbb gyűjteményi állandó kiállítását mutatta be októberben a Néprajzi Múzeum. A tárlat kilép a kiállítóterekből is, és hatása az egész épületben tetten érhető. Nemcsak új színekkel és anyagokkal, újrarendezett terekkel találkozhatnak a látogatók, hanem új pihenőhelyek, multimédiás alkalmazások és szolgáltatások is várják az érdeklődőket.
A több mint háromezer négyzetméteres kiállítótérben nyolc tematikus egységben csaknem 3600 műtárggyal találkozhatnak majd a látogatók. A egységek történetileg változó nézőpontokat tárnak fel, számos téma mentén fedezhetik fel a látogatók magyar hagyományainkat és más népek kultúráját.
Az új tárlat a múzeum történetének ötödik állandó kiállítása, igazi mérföldkő az intézmény életében, amely lehetővé teszi, hogy korszerűen és interaktívan, a XXI. századi múzeumlátogatók számára érthető és szórakoztató módon mutassa be azt a tudást, tapasztalatot, gyűjteményt, amely az intézmény 150 éves története során létrejött.
Már csak november 24-ig látható a Fordított tárgyak című tárlat a Ludwigban
Egy kiállítás, ahol semmi sem az, mint aminek látszik. A Fordított tárgyak tárlat számos kérdést vet fel, melyek a tárgyak akár hétköznapi, akár művészeti státusától kezdve a művészeti intézményrendszer működéséig sok témát és szakterületet érintenek.
A Ludwig Múzeum kiállítása az utóbbi 10-15 év során a kortárs képzőművészetben egyre elterjedtebbé váló hagyományos kézműves technikák jelenlétének okait és különféle jelentéseit vizsgálja.
További kiállítások:
- A Magyar Nemzeti Múzeum új időszakos kiállítása a Ragyogj! – Ékszerek ideje
- Az év természetfotóit bemutató tárlat a Magyar Természettudományi Múzeumban
- Az Istenek és démonok királysága – Mezopotámia Kr. e. 1000–500 című kiállítás a Szépművészetiben
