Rejtélyes sárkánykígyók ágaskodnak a Hősök terénél + fotók

Különleges mázastégla-díszek, palotadomborművek, szobrok, pecséthengerek, amulettek és kőzetek is helyet kaptak a Szépművészeti Múzeum új kiállításának anyagában, amelyet szombattól láthat a nagyközönség. Az Istenek és démonok királysága – Mezopotámia Kr. e. 1000–500 című kiállítás több mint százötven műtárgyon keresztül vezet végig egy letűnt világ kultúráján. Hazánkban ez az első nagyszabású tárlat, amely az emberi civilizáció egyik bölcsője, az ókori Mezopotámia örökségét mutatja be.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és a kurátorok az Istenek és démonok királysága – Mezopotámia Kr. e. 1000–500 című kiállítás sajtóbejárásán Fotó: Kurucz Árpád

– Első alkalommal mutatja be Magyarországon kiállítás ennek a rendkívül izgalmas időszaknak, a Krisztus előtti első évezred első felének a művészetét Mezopotámiában. Ekkor két nagy birodalom is felemelkedett. A mi európai kulturális örökségünk egyik gyökere is ebbe a térségbe, ebbe az időszakba nyúlik vissza – idézte fel Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a csütörtöki sajtóbejáráson. Mint mondta, páratlan műkincseket sikerült megszerezni számos jelentős európai gyűjteményből, ennek köszönhetően olyan átfogó tárlatot tudnak bemutatni Budapesten, amelyhez hasonló egy-kettő valósul meg évtizedenként a világban.

Sárkánykígyó és más keveréklények is megtekinthetők a Szépművészeti Múzeumban. Fotó: Kurucz Árpád

Sárkánykígyók és más fura teremtmények a Szépművészeti Múzeum új tárlatán

A kilenc tematikus szekcióból álló kiállítás a Kr. e. I. évezred első felének mezopotámiai világába, az Újasszír és az Újbabiloni Birodalom korába vezet el bennünket. A tárlat középpontjában a XIX. században és a XX. század elején zajló mezopotámiai ásatások során feltárt Assur, Babilón, Dúr-Sarrukín és Kalhu városából származó tárgyak állnak. 

Több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, művészeti albumok főszereplője, amelyek közül néhány művet korábban még sosem adtak kölcsön.

A tárlaton kiállított műtárgyak jelentős európai közgyűjteményekből – többek között a berlini Vorderasiatisches Museum, a párizsi Bibliothèque nationale de France és a Musée du Louvre, a bécsi Kunsthistorisches Museum, a koppenhágai Ny Carlsberg Glyptotek, Koppenhága és a drezdai Staatlichen Kunstsammlungen – érkeztek.

Megcsodálhatjuk az asszír palotákból származó, látványos palotadomborműveket, valamint a Babilonban feltárt, ragyogó lazúrkék színű Istár-kapu sárkánykígyóját és a felvonulási út oroszlánját ábrázoló mázastégla-díszeket. 

A sárkánykígyó a mezopotámiai keveréklények világának egyik legfontosabb szereplője.

A fenevad a világ mitológiájának egyik legkorábbi sárkányfigurájaként a ragadozó, vérszomjas és mérgező állatok tökéletes kombinációja, amely a természeti és a civilizált világot egyaránt megrémítette.

A II. Nabú-kudurrí-uszur babiloni építkezései során fokozatosan ékesítették az Istár-kapu épületét és a hozzá vezető felvonulási utat, amelyeket végül, az utolsó építési fázisában sárkánykígyókat, vad bikákat és oroszlánokat ábrázoló, pompás színű és reliefes kiképzésű, mázas téglákkal díszítettek. A felvonulási utat oldalanként körülbelül hatvan oroszlán szegélyezte. Feltételezve, hogy az elülső kaput és a főkaput is reliefes bikák és sárkánykígyók borították. Összesen legalább 557 lény lehetett a falakon.

Érdekes, hogy e teremtmények nem csupán díszek voltak, hanem mély szimbolikus jelentőséggel bírtak. Isteneket jelenítettek meg és bajelhárító kapuőrzőkként szolgáltak Mezopotámiában ekkor már évszázadok óta.

Emellett a démonvilág emblematikus alakjait, köztük a Pazuzu és Lamastu démonokat megjelenítő kis szobrok, illetve amulettek, valamint asszír és babiloni királyokat ábrázoló alkotásokat is megtekinthetjük közelebbről. A mezopotámiai istenvilág a korszak egyik legjellemzőbb tárgytípusán, a különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásain elevenedik meg. De megismerhetjük az akkád nyelvű ékírásos forrásokat, többek között a babiloni teremtéseposz I. tábláját és a Bibliából is ismert asszír és babiloni királyok történeti szövegeit.

Külön egység mutatja be a bibliai Bábel tornyának témáját a múzeum gyűjteményében őrzött németalföldi festményeken és a XX. századi magyar művészeti alkotásokon keresztül.

Így az ókori műtárgyak mellett a festészet és a grafika is szerepet kap, sőt a kiállítás utolsó szekciója a mezopotámiai démonvilág popkulturális adaptációiba is betekintést enged.

A sajtónak tartott bejáráson a kiállítás két kurátora, Niederreiter Zoltán, a MTA–ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport vezetője és Roboz Erika, a Szépművészeti Múzeum munkatársa tartott tárlatvezetést. Mint elhangzott, az volt a céljuk, hogy a tárlat egyszerre mutasson be olyan témákat, amelyeket tárgyi, képi és írott forrásokkal is szemléltetni lehet.

A kiállítás különlegessége, hogy nem csupán művészeti oldalról mutatja be az ókori Mezopotámiát, hanem történelmi, régészeti, irodalmi és vallási nézőpontok is megjelennek. Így összesen több mint százötven kölcsönzött műtárgy nyújt betekintést a Biblia és közvetve az európai kultúra eredetének, a civilizáció bölcsőjének letűnt világába.

Az időszaki kiállítást 2025. február 2-ig tekinthetik meg a Szépművészeti Múzeum földszintjén.