A II. Nabú-kudurrí-uszur babiloni építkezései során fokozatosan ékesítették az Istár-kapu épületét és a hozzá vezető felvonulási utat, amelyeket végül, az utolsó építési fázisában sárkánykígyókat, vad bikákat és oroszlánokat ábrázoló, pompás színű és reliefes kiképzésű, mázas téglákkal díszítettek. A felvonulási utat oldalanként körülbelül hatvan oroszlán szegélyezte. Feltételezve, hogy az elülső kaput és a főkaput is reliefes bikák és sárkánykígyók borították. Összesen legalább 557 lény lehetett a falakon.
Érdekes, hogy e teremtmények nem csupán díszek voltak, hanem mély szimbolikus jelentőséggel bírtak. Isteneket jelenítettek meg és bajelhárító kapuőrzőkként szolgáltak Mezopotámiában ekkor már évszázadok óta.
Emellett a démonvilág emblematikus alakjait, köztük a Pazuzu és Lamastu démonokat megjelenítő kis szobrok, illetve amulettek, valamint asszír és babiloni királyokat ábrázoló alkotásokat is megtekinthetjük közelebbről. A mezopotámiai istenvilág a korszak egyik legjellemzőbb tárgytípusán, a különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásain elevenedik meg. De megismerhetjük az akkád nyelvű ékírásos forrásokat, többek között a babiloni teremtéseposz I. tábláját és a Bibliából is ismert asszír és babiloni királyok történeti szövegeit.
Külön egység mutatja be a bibliai Bábel tornyának témáját a múzeum gyűjteményében őrzött németalföldi festményeken és a XX. századi magyar művészeti alkotásokon keresztül.
Így az ókori műtárgyak mellett a festészet és a grafika is szerepet kap, sőt a kiállítás utolsó szekciója a mezopotámiai démonvilág popkulturális adaptációiba is betekintést enged.
A sajtónak tartott bejáráson a kiállítás két kurátora, Niederreiter Zoltán, a MTA–ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport vezetője és Roboz Erika, a Szépművészeti Múzeum munkatársa tartott tárlatvezetést. Mint elhangzott, az volt a céljuk, hogy a tárlat egyszerre mutasson be olyan témákat, amelyeket tárgyi, képi és írott forrásokkal is szemléltetni lehet.
A kiállítás különlegessége, hogy nem csupán művészeti oldalról mutatja be az ókori Mezopotámiát, hanem történelmi, régészeti, irodalmi és vallási nézőpontok is megjelennek. Így összesen több mint százötven kölcsönzött műtárgy nyújt betekintést a Biblia és közvetve az európai kultúra eredetének, a civilizáció bölcsőjének letűnt világába.
Az időszaki kiállítást 2025. február 2-ig tekinthetik meg a Szépművészeti Múzeum földszintjén.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!